Moszkvai kirendeltség: hét embert gyanúsítanak

Fazekas Géza elmondta, hogy az ügy korábbi négy gyanúsítottja mellett újabb három embert gyanúsított meg az ügyészség. Ők a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. munkatársai voltak, közülük ketten vezető beosztásban dolgoztak. Utóbbiakat minősített bűnpártolással, valamint magánokirat-hamisítással gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség. Valamennyi gyanúsított szabadlábon védekezhet.

A nyomozás lezárultával a büntetőeljárás új szakasza, az úgynevezett vádelőkészítő szakasz kezdődik, amely legfeljebb 90 napig, május elejéig tarthat. Az ügyészségnek addig kell döntenie arról, hogy a gyanúsítottak ellen vádat emel-e. Az ügyészségnek lehetőség van arra is, hogy a vádemelés mellett részmegszüntetést hozzon, valamint meg is szüntetheti az eljárást. A nyomozás mostani lezárása tehát nem jelent automatikus vádemelést – hangsúlyozta Fazekas Géza. Korábban Fazekas már megerősítette azt az MTI-értesülést, hogy Tátrai Miklóséhoz, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatójáéhoz és Császy Zsolt értékesítési igazgatóéhoz hasonlóan Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkár gyanúsítását is minősített bűnpártolásra módosította a Központi Nyomozó Főügyészség.

Hangsúlyozta, hogy az ügyészség Tátrai Miklós, Császy Zsolt és Horváthné Fekszi Márta gyanúsítását nem szüntette meg, hanem a minősítésén változtatott, hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolás lett a gyanú, amelyet folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás egészít ki – közölte a szóvivő. A változtatás okáról a szóvivő korábban azt mondta, hogy az eljárás során – többek között az orosz féltől jogsegély útján – beszerzett adatok és bizonyítékok értékelése alapján megállapították: az ingatlant még a magyar vagyontanács döntése előtt eladták, a vételárat átutalták Magyarországra, az orosz hatóságok pedig be is jegyezték az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonosváltozást.

A megalapozott gyanú szerint a magyar vagyonkezelő akkori vezetői, Tátrai Miklós és Császy Zsolt valótlan tartalmú okiratokkal azt akarták elérni, hogy a vagyontanács – dacára annak, hogy a vételárat már átutalták, és a tulajdonosváltozást is bejegyezték – hozzon döntést az ingatlanértékesítésről. Ezzel akarták megakadályozni az eredeti állapot esetleges helyreállítását, és a vevőnek kedvezőbb helyzetet biztosítani, azaz a vagyontanács döntése a törvényes eljárás látszatának fenntartására, valamint az általuk és az ügyben eljáró nagykövet által elkövetett kötelességszegés és a bekövetkezett hátrány leplezésére irányult – magyarázta a múlt hét végén Fazekas Géza.

Hozzátette, a vagyontanács döntése idején már zajlott az ingatlan továbbértékesítésének előkészítése, ami azután meg is történt. Összegzése szerint Tátrai Miklós és Császy Zsolt többszörösen megszegte vagyonkezelési kötelezettségét, az adatok alapján pedig a magyar államot mintegy 80 millió dollár – mai árfolyamon átszámítva mintegy 17 milliárd forint – vagyoni hátrány érte, amely nagyobb, mint az eljárás elején feltételezett, 7 milliárd forintos kárösszeg. Az értékesítésről 2008 májusában Horváthné Fekszi Márta is tudomást szerzett, ennek ellenére azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy az értékesítés még nem történt meg - mondta korábban az ügyészségi szóvivő. Az ügy negyedik gyanúsítottját, Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet továbbra is hűtlen kezeléssel gyanúsítják.