A szakszervezetek még kételkednek, de már elismerik: a vártnál nagyobb lesz a pedagógusbér-emelés
Átlagosan 21,2 százalékkal tervez a kormány.
Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormánypártok az alaptörvényben akarják rögzíteni a hallgatók röghöz kötését, illetve a felsőoktatási intézmények gazdasági autonómiájának felszámolását. A párt egyúttal felszólította a volt HÖK-elnök jobbikos Szávay Istvánt, hogy tisztázza szerepét az ELTE Bölcsészettudományi karának hallgatói önkormányzata (HÖK) által, a hallgatókról készített listák ügyében.
A független képviselő Osztolykán Ágnes szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság tavaly nyáron alkotmányellenesnek minősítette a röghöz kötést, de a kormánypártok mégis az alaptörvénybe szeretnék foglalni a hallgatói szerződéseket. Véleménye szerint ezzel az „alkotmányellenes lépéssel” azt üzenik, hogy nem engednek a hallgatók követeléseinek. Az LMP politikusa szerint a lépés jellemző a Fidesz társadalompolitikájára, mert nem az okokat, hanem a következményeket próbálja kezelni. Úgy értékelte, hogy a felsőoktatási intézmények gazdasági autonómiájának felszámolásával a kabinet az egyetemekre kívánja hárítani a felsőoktatási krízis miatti felelősséget. Véleménye szerint ezzel a lépéssel könnyebbé válik a vidéki intézmények bezárása.
A képviselő jelezte, hogy az alaptörvény most zajló negyedik módosítása során olyan indítványt nyújtottak be, amelyik elvetné ezt a két javaslatot. Arra is kitért, hogy az elkövetőket akár büntetőjogi felelősségre is lehet vonni az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi karának hallgatói önkormányzata által a diákokról készített listák miatt. Osztolykán Ágnes, aki szerint az ügyben az emberi méltóság megsértése és a személyes adatokkal való visszaélés kérdése is felmerülhet, arra szólította fel a korábbi HÖK-elnököt, a jobbikos Szávay Istvánt, hogy tisztázza magát az ügyben.