Javul-e a világsajtó Magyarország-képe?

Február 13-án a budapesti Duna Palotában mutatták be a Nézőpont Intézet Médiaműhely (NIM) első kutatásának nyilvános eredményeit Magyarország a világsajtóban – 2012 címmel. A bemutatón Antal Zsolt, a Műhely vezetője, valamint Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár is beszélt arról, hogy milyen kép él Magyarországról a nyugati médiában. Ezúttal a nyilvános kutatási eredményeket mutatjuk be.

Havonta 305 cikk az országról

A NIM hét ország (USA, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Ausztria, Svájc és Oroszország) mintegy negyven közismert és mérvadónak tartott sajtóorgánumát (a Bloombergtől a FAZ-on át a Kommerszantig) vizsgálta. Ezekben összesen 3659 cikk jelent meg Magyarországról a 2012-es esztendőben, így havi átlagban 305 média-megjelenést produkáltak rólunk a nyugati lapok, ezt meglehetősen intenzív figyelemnek értékelték a kutatók.

A híraktivitás nem volt kiegyensúlyozott az év során a NIM által vizsgált sajtóorgánumokban: míg januárban kiugróan magas volt a megjelenésszám (702), addig májusban mindössze 179 cikket írtak Magyarországról. Januárban rengeteg politikai esemény történt, az Alaptörvény hatályba lépésétől a kötelezettségszegési eljáráson át, a kormánypárt iránti szimpátiát Európában példátlan módon kimutató Békemenetig, így ez magyarázhatja az intenzív médiafigyelmet.

A NIM kutatása rámutatott, hogy ez a médiafigyelem általánosságban az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Németországban a legmagasabb, az USA-ban pl. összesen 840 cikket írtak az országgal kapcsolatban (ez 168 cikk/médiumos átlagot jelent). A német sajtóban 746 cikk jelent meg (76 cikk/lap, mivel kétszer annyi lapot vizsgáltak), a briteknél pedig 656 média-megjelenése volt az országnak (82 cikk/lap). A legtöbb anyagot a két angolszász hírügynökség (Bloomberg és Reuters) közölte, együttesen 748 cikket, s ez nagyban befolyásolta – a hírügynökségi anyagok miatt – más országok megjelenéseinek számát is. A Magyarországról megjelent cikkek műfaji megoszlása is érdekesen alakult: 1671 hírösszefoglaló mellett 1070 tudósítás, 534 véleménycikk és 207 blogbejegyzés jelent meg.

Negatív kép Magyarországról

A NIM nemcsak a megjelenésszámot és azok változásait vizsgálta kutatása során, hanem a cikkek által közzétett médiakép irányultságát is. Minden egyes cikket ún. „polaritás-mutatóval” láttak el, így azok pozitívak, semlegesek, illetve negatívak lettek. Ezek alapján végül kiszámították, hogy a 2012-es megjelenések összesített polaritása kedvezőtlenül alakult. Az összes cikknek ugyanis csak 5,8 százaléka volt pozitív, míg 46,5 százaléka negatívan ítélte meg Magyarországot. Ám a nemzetközi összképben javuló tendenciára bukkantak, ugyanis az év elején még 57,1 százalék volt a negatív cikkek aránya, s ez az év végére 30,2 százalékra csökkent. A médiakép ugyanakkor szeptemberben, a Safarov-ügy idején volt a leghátrányosabb: ekkor az összes megjelent cikk majd’ kétharmada (63,8%) negatív polaritású volt.

A legtöbb pozitív cikk mind számszerűen, mind arányait tekintve az amerikai médiában jelent meg Magyarországról. Összesen 88 pozitív cikk jelent meg az országról 2012-ben az Egyesült Államokban, ez az összes ottani megjelenés 10,5 százaléka (a hírforrások közül pedig a Bloomberg cikkeinek 13,5 százaléka volt pozitív). Ennek oka főként a forint erősödése, a javuló gazdasági index, az államkötvényi hozamok, valamint a költségvetési hiány csökkenése – legalábbis a NIM szerint. Arányaiban a legnegatívabb képet pedig a svájci (61,5%), illetve a francia (60,5%) sajtó festette Magyarországról (az orgánumok közül pedig a Süddeutsche Zeitung 130 cikkéből mindössze 4 volt pozitív).

A kormányzati intézkedésekről írtak a legtöbbet

A kutatás során kilenc kiemelt témát különböztettek meg a NIM szakértői, a Magyarországról szóló cikkek 78,7 százalékát fedik le ezek. A tematikus híraktivitást vizsgálva kiderült, hogy a leginkább a kormányzati intézkedések foglalkoztatták a világsajtót, ezekről szinte napi szinten írtak.

A megjelent cikkek közül összesen 539 foglalkozott ezzel a témával, ezek majd’ egyötöde (104 db) januárban, amikor több, közel azonos súlyú kérdés is napirenden volt. Az év során a legtöbb cikk az Alaptörvényről, a jegybanktörvény és médiatörvény módosításairól, a választási regisztráció tervezett bevezetéséről, a felsőoktatási reformról, illetve az adópolitikáról szólt. Az intézkedések mérsékelten negatív médiavisszhangot kaptak a NIM osztályzása szerint (a polaritás-mutató -0,39-et mutatott ebben az esetben). A témával egyébként az amerikai és német sajtó foglalkozott a legtöbbet, előbbi mérsékelt hangnemben (tudósítások és hírösszefoglalók formájában), míg utóbbi meglehetősen kritikusnak bizonyult (véleménycikkekben is).

A második legtöbbet taglalt téma a magyar gazdaság helyzete volt (531 cikk), szintén januári csúccsal (137 db), ennek okát abban látják, hogy a Fitch Ratings ekkor rontotta „BB+”-ra Magyarország adósságának besorolását. A polaritás-mutató megegyezett az előző témánál tapasztalttal, amelyet azzal magyaráz tanulmányában a NIM, hogy a magyar gazdaság állapotának megítélése szorosan összefonódott a kormányzó Fidesz-KDNP politikájának megítélésével. Kiemelt figyelmet kapott még a nemzetközi médiában Magyarország és az EU viszonya (526 írással), szintén év eleji híraktivitással; amelynek az az oka a tanulmány szerint, hogy ekkor zajlott az ország elleni kötelezettségszegési eljárás, ekkor szólalt fel az EP-ben Orbán Viktor és ekkor nyilatkoztak uniós tisztségviselők több kifogásolt magyar törvény kapcsán is.

Emellett szintén komoly figyelmet szenteltek az EU-IMF tárgyalásoknak (335 cikk), a demokrácia kérdésének (294 cikk), a szélsőjobboldal megerősödésének (254 cikk), a köztársasági elnöknek (180 cikk – lemondás és választás miatt ilyen sok) a Safarov-ügynek (117 cikk), illetve az ellenzéknek (102 cikk).

A Nézőpont Intézet Médiaműhelye tehát kimutatta elemzésében, hogy az általa vizsgált országokban megjelenő kiválasztott sajtóorgánumokban némi javuló tendencia érzékelhető Magyarország megítélése kapcsán. A legérdekfeszítőbb témát a nyugati sajtó számára a kormányzati intézkedések adták.