A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 5,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén.
Az alapkamat a tavaly augusztusi 7,00 százalékról, hét egymást követő 0,25 százalékpontos csökkentés után süllyedt a jelenlegi 5,25 százalékra. Ezen a rekordalacsony szinten korábban 2010. április-november között volt a jegybanki alapkamat. A jegybank leköszönő elnöke a korábbi hónapokhoz hasonlóan most is arról tájékoztatott a kamatdöntést követően, hogy a monetáris tanács előtt az 5,50 százalékos alapkamat tartására és 0,25 százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslat volt. A szűk többség csökkentésre szavazott, így az alapkamat 5,25 százalékra módosult – utalt Simor András arra, hogy ezúttal is vélhetően a tanács külső tagjai szavaztak a kamatcsökkentésre, miközben az elnök és a két alelnök a kamatszint tartására voksolt.
Az MNB leköszönő elnöke mandátumának utolsó kamatdöntő sajtótájékoztatóján elmondta: az elmúlt néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a jegybankok, amelyek a bankóprés beindításával szinte öntötték a pénzt a gazdaságra, az élénkítésében vajmi kevés sikert tudtak elérni. Leszögezte: a monetáris politika legfontosabb feladata a stabilitás, így az árstabilitás, a pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtése, illetve a kiszámíthatóság, és előreláthatóság.
Simor András szerint a gyenge növekedés Magyarországon a túlzott eladósodottság leépítésével függ össze, miközben növekedést strukturális reformokkal, azaz a potenciális növekedési ütem növelésével lehetne serkenteni. Kifejtette: strukturális intézkedéseket kellene hozni, hogy a növekedés tartósan gyorsuljon és ne csak a kereslet növekedése általi ciklikus gyorsulás legyen. A jegybank számításai szerint Magyarország potenciális növekedési üteme 0-0,5 százalék között van – tette hozzá. Közölte: az elmúlt hónapok kamatcsökkentései ellenére egyelőre semmilyen trendbeli elmozdulás nincs a hitelállomány változásában. Kifejtette: a szűk keresztmetszet – elsősorban a vállalati szektorban – a hitelezésnél nem a kamatjellegű kondíciókban van, hanem a kínálatban.
„Ahhoz, hogy a hitelezés érdemben nőjön, más típusú intézkedések szükségesek, és ha ezek megtörténnek, akkor a kamat nyilván újra fontos szerepet fog játszani” – fogalmazott. Simor András kérdésre válaszolva leszögezte: nem érdemes bármit is kiolvasni abból, hogy a monetáris tanács közleményéből ezúttal hiányzott a nemkonvencionális jegybanki eszközök bővítésének elutasítása. Úgy fogalmazott: az, hogy ez a mondat kikerült, az azt jelenti, hogy „egyszer elmondtuk, s nem szükséges ezt elismételni”. Simor András az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a költségvetési tartalék teljes zárolásával tartható a 3 százalék alatti hiány. Emlékeztetett: az MNB tavaly decemberi elemzése szerint a kormány akkor tudja tartani 2013-ban a GDP-arányosan 3 százalék alatti hiányt, ha a költségvetésben betervezett tartalékot nem használja fel, azaz zárolja azt.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Megtartotta 2025 utolsó kamatmeghatározó ülését a jegybank monetáris tanácsa. Ahogyan az várható volt, ezúttal sem változtattak az alapkamat mértékén.
Soha nem látott mértékben nőtt a magyar lakáshitelezés volumene.
A Tisza-vezér azt hirdette közösségi oldalán, hogy az MNB szerint nem bűnös, azonban a valóság ennél jóval árnyaltabb.
A pozíciót vélhetően Banai Péter Benő korábbi államháztartásért felelős államtitkár veszi át.
A forint szárnyalása mögött már a jövő évi kormányváltás reménye körvonalazódik a piac részéről, legalábbis a K&H Bank elemzője szerint. A Mandinernek nyilatkozó közgazdász szerint ugyanakkor jóval inkább szól a forinterősödést okozó bizalom Varga Mihálynak, sem mint Magyar Péternek.
Surányi György a 20 százalékos béremelkedést is rossz dolognak tartja, de szerinte a hazai vállalkozások támogatását és az illetékmentes öröklést is meg kellene végre szüntetni.
Az élvonalbeli Kozármisleny női kézilabdázóinak csapatkapitánya számára kiemelten fontos a tanulás. Szakdolgozatát Lékai Mátéból írja.
A hosszú hétvége után megbicsaklott az ellátás, egyre több sofőr szembesül kellemetlen helyzettel
