A Transzparens Újságírásért Alapítvány elindítja a Transzparens Oktatásért projektet
A projekt keretein belül képzési anyagot állítanak össze a hallgatók számára, amely segíti őket abban, hogyan ismerhető fel a világnézeti alapú diszkrimináció.
A közoktatásra alapozható a felsőoktatás színvonalának emelése is – mondta Hoffmann Rózsa kedden Budapesten, a Szentimrevárosi esték programsorozat rendezvényén. Az oktatási államtitkár közölte, napokon belül nyilvánosságra hozzák a szeptembertől a közoktatásban heti egy órában induló hit- és erkölcstan, valamint az etika oktatására való jelentkezés szabályozását.
„Egy ember ekkora terheket már nem győz, ráadásul a felsőoktatás körül fellángolt viták is óriási energiát emésztenek fel minden részről” – fogalmazott a tárca kettéválasztásáról a munkáját köznevelésért felelős államtitkárként folytató Hoffmann. Hozzátette: „én is azt javasoltam miniszterelnök úrnak, hogy a felsőoktatás kapjon segítséget államtitkári szinten”. Megjegyezte, ez lehetővé teszi számára is, hogy elsősorban a közoktatásra koncentráljon.
Mint mondta, Klinghammer Istvánt személyesen ismeri jó tíz éve. „A felsőoktatásban tekintélyes ember, kedveljük egymást, segíteni fogunk egymásnak” – mondta Hoffmann Rózsa.
A hallgatói demonstrációkra vonatkozó kérdésre kijelentette, a tiltakozáshoz mindenkinek joga van, de azt szeretné, hogy a tüntetők tisztázzák, mi ellen tiltakoznak. Utalt arra, hogy erre sokan nem tudtak válaszolni a tüntetők közül. Közölte: azt, hogy milyen formában tiltakoznak a diákok, „meg kell tanulniuk”, mert „egy egészséges országban a szabadságuk ott végződik, ahol a másik ember szabadságának terrénumára lépnek”, tehát ahhoz már nincsen joguk, hogy akadályozzák mások tanulását, tanítását.
Beszámolt arról is, hogy két hete, amikor hivatalos programon kívül felkereste a szegedi polgármestert, diákok várták, akik „kulturáltan, udvariasan elmondták a magukét”, a diskurzus pedig e-mailben folytatódott, sőt szerdán találkozni is fognak.
Hoffmann Rózsa kitért arra: a kormányzati döntés értelmében növelik az államilag támogatott képzések számát, ugyanakkor az egyetemek által az államtitkárságnak megadott kapacitásszám több mint kétszerese az idén érettségizők számának. Az államtitkár alapvető erkölcsi kérdésnek nevezte, hogy akinek a felsőoktatási költségeit „az adóforintokból adták össze”, az meggondolja, hogy elmenjen-e külföldre magasabb fizetésért. Közlése szerint az állam azt várja, hogy meghatározott ideig, mintegy tíz évig magyarországi munkát vállaljon az addig állami pénzen tanuló diplomás, de ha tanulmányi megállapodást kötött, akkor is elmehet külföldre dolgozni, csak vissza kell fizetnie a rá költött pénzt.
A közoktatással kapcsolatban elmondta, hogy napokon belül nyilvánosságra hozzák a szeptembertől a heti egy órában induló hit- és erkölcstan, valamint az etika oktatására való jelentkezés szabályozását.
Elmondása szerint a tanároknak hiteleseknek kell lenniük a diákok számára, és a gyerekeket „cselekedtetni” is kell, hogy megtapasztalják: „jót tenni jó”. Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy mintegy ötven iskolákban egy hónap múlva kipróbálják a tanfelügyeleti modellt, a nyár elején pedig a tanárok jelentkezhetnek az ilyen irányú képzésre.
Az államtitkár hangsúlyozta: a pedagógiai tanácsadás állami feladat lesz, és egységesen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) irányítása alá kerülnek a pedagógiai intézetek. Megjegyezte, hogy a pedagógiai szakszolgálatoknak eddig nem volt szakmai kontrolljuk, ezeket pedig fokozatosan szintén a Klik felügyelete alá vonják.
Szólt arról is, hogy a tankönyvféleségek száma bizonyosan csökkenni fog, mert „semmi nem indokolja, hogy tizenhat-féle engedélyezett tankönyvből lehessen tanítani a 10. osztályban”. A tankönyvek színvonalát a tankönyvbírálat garantálja majd – tette hozzá.
Úgy véli, hogy a pedagógus-életpályamodell „valódi fordulatot jelent”, mert évtizedek óta adós a politika azzal, hogy a pedagógusok munkáját jobban szabályozza és előrehaladását garantálja. A hat nagy pedagógus-szakszervezetből öttel már megállapodtak, egy „kis létszámú szakszervezet maradt”, amely továbbra is a sztrájkban látja a megoldást. Ezzel a szakszervezettel is munkacsoporti, szakértői szinten tárgyalnak, a nézetek azonban eddig nem közeledtek egymáshoz.
Az iskolák állami fenntartásba vételének indokaként említette, hogy korábban „megengedhetetlenül nagyra nőttek a különbségek az iskolák között”, mert az azokat fenntartó önkormányzatoknak nem voltak azonos lehetőségeik, most viszont szeretnék elérni, hogy minden gyermek „ugyanazokban a művelődési javakban részesüljön”. Hoffmann Rózsa rámutatott: az iskolák átadás-átvételének minden szabályát nem lehetett előre meghatározni, voltak is kezdeti problémák, ezek száma azonban folyamatosan csökken. Kiválónak mondta ezen a téren a kormánymegbízottak, a tankerületi igazgatók és polgármesterek közötti együttműködést.