Euróban és forintban számolva is több agrártámogatást kapnak a magyar gazdálkodók az unió következő – 2014-2020. közötti – költségvetési időszakában, mint a mostaniban – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Példaként említette: 1,6 milliárd euróval nő a közvetlen kifizetések összege, ez pedig 500 milliárd forintot jelent 7 év alatt a magyar gazdáknak. A számok magukért beszélnek, és a szaktárca ennek megfelelően készíti elő a kifizetéseket – fűzte hozzá.
Jelezte: a magyar gazdák az előző uniós költségvetési ciklus utolsó évében – az idén – érték el a 100 százalékos támogatás-kifizetési szintet. Ezt követően már minden évben számíthatnak rá. Így megszűnt az uniós csatlakozáskor létrejött támogatási hátrány, amely miatt 2004-ben az országot megillető támogatásnak a 25 százaléka folyt be és csak mostanra emelkedett 100 százalékra.
A vidékfejlesztési miniszter ugyanakkor figyelmeztetett: ahhoz, hogy a Magyarországot megillető agrártámogatások teljes mértékben lehívhatók legyenek, szükséges egy precízen működő kifizető ügynökség – a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak jól kell dolgoznia. Elmondta: a vidékfejlesztési támogatások kifizetése jól áll, nem marad benn egyetlen fillér sem a rendszerben. Ezek a támogatások a legkülönfélébb fejlesztéseket teszik lehetővé, állattartó telepek korszerűsítését, feldolgozó pontok kialakítását és különböző vidéki szolgáltatások fejlesztését.
Mintegy 160-féle agrártámogatást vehetnek majd igénybe a gazdák. Ezeknek a lehetőségeknek a kidolgozását most végzik – tette hozzá. A programok a teljes mezőgazdasági ágazatot átfogják. Példaként említette egyebek mellett a halászatot, a méhészetet, az állattartás és a növénytermesztés különböző területeit, valamint a vidéki közösségek fejlesztését.
Kitért arra, hogy Magyarországon a jövőben csak földműves vásárolhat földet, vagyis az, aki élethivatásszerűen a mezőgazdaságból él. Így a miniszter szerint a jellemző folyamat a jövőben a földterületek koncentrációja lesz a családi gazdaságoknál.
Fazekas Sándor az élelmiszerhamisításról és az ehhez kapcsolódó mostani lóhús-botrányról szólva kijelentette, hogy azok szigorú ellenőrzéssel elkerülhetők. Megerősítette, hogy az elmúlt években Magyarországon a szaktárca szigorította egyebek közt az importtermékek ellenőrzését – és nem volt ilyen hasonló botrány. Kiemelte, hogy ezen a területen szükséges a feldolgozók fegyelmezettsége: a vásárlók csak úgy tudnak tájékozódni, ha az árun pontos jelölés mutatja, honnan származik a termék. Magyarország az unióban azok közé az államok közé tartozik, amelyek fontosnak tartják a pontos eredet-megjelölést – hangsúlyozta a miniszter.
Tüdőlövést kapott a Tisza kampánya a megszorító csomag kiszivárgásával, és már a Medián is a Fidesz erősödését mutatja. A Mestertervben G. Fodor Gábor és Mráz Ágoston Sámuel elemzik az őszt.
„A választók memóriájába beégett a 2010 előtti időszak, így a többség nem dől be még egyszer ugyanannak a hazugságnak” – hangsúlyozta Deák Dániel.
Még mindig fent van az a bizonyos szájzár…
Vége a Tisza Párt szárnyalásának. A legfrissebb számok szerint Magyar Péterék 40 százaléknál falba ütköztek, sőt, vidéken már zuhan a népszerűségük. Eközben a kormánypártok stabilan őrzik a vezetést – a kutatásból az is kiderül, ki profitálhatott a Tisza mélyrepüléséből.
Kiderült a feketeleves: Brüsszel új klímaadója évi 575 ezer forintos plusz terhet rakna minden magyar családra, csak hogy legyen pénz Ukrajnára. A Századvég felmérése szerint még Magyar Péter szavazóinak többsége is ellenzi az őrült sarcot, a párt EP-képviselői mégis beálltak a javaslat mögé – mutatjuk a döbbenetes számokat.
Olyan választás lesz jövőre, ahol mindenki előtt minden tiszta. Tudjuk, hogy melyik fél mit akar.
Egy világszerte tapasztalható leminősítési hullám kellős közepén Magyarország továbbra is megkapta a hitelminősítők bizalmát.
Egyes édességek és nassolnivalók is kisebb kiszerelésben kaphatók, de ezt jelezniük kell az üzleteknek.
