Az elfogadott törvény ugyanis nem szakít a fogyatékossággal élő emberek alaptalan jogkorlátozását konzerváló „teljesen korlátozó gondnokság” jogintézményével – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. Mint írták, a jogszabály ezért ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, sérti a fogyatékosok jogairól szóló ENSZ-egyezményt, továbbá szükségtelen és aránytalan jogkorlátozást valósít meg, illetve sérti az emberi méltósághoz való jogot.
A közlemény szerint tudományos bizonyítékok sora támasztja alá azt, hogy a cselekvőképesség teljes korlátozása eredeti céljával ellentétesen jogfosztáshoz vezet, akadályozza a rehabilitáció folyamatát, és szélsőségesen kiszolgáltatott helyzetbe sodorhatja a fogyatékos állampolgárokat. Az aláírók szerint az új Ptk. teljesen korlátozó gondnokságra vonatkozó rendelkezései sztereotípiákra és előítéletekre épülnek, és több tekintetben az alaptörvény sérelméhez vezetnek.
A beadványt – a többi között – az Autisták Országos Szövetsége, a Down Alapítvány, a Központ a Fogyatékos Emberek Jogaiért Alapítvány, a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága, a Lélek-Hang Egyesület, a Mental Disability Advocacy Center (MDAC), a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum, valamint a TASZ jegyzi. A közleményben idézik az egyik aláírót, Gurbai Sándor jogászt, az MDAC cselekvőképességi jogreform projektvezetőjét, aki szerint „a teljesen korlátozó gondnokság alaptörvényes-ellenes, hiszen indokolatlanul, automatikusan von meg jogokat a gondnokoltaktól, akik ezért nem köthetnek házasságot, nem fogadhatnak örökbe, nem határozhatják meg, hogy hol és kivel szeretnének együtt élni, sérül a munkához való joguk és a tisztességes eljáráshoz való joguk”.