Ez a Brüsszel leckézteti Budapestet? Komolyan?
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Bár a vállalatok nagy része alkalmaz a korrupció megelőzését segítő eszközöket, ezek a megoldások önmagukban nem védik ki a korrupciós kockázatokat, ha nincs mögöttük vezetői elkötelezettség – derül ki a Telenor és a Transparency International Magyarország közös, nem reprezentatív felméréséből.
Nehéz visszaszorítani a korrupciót, amíg kevés cégnél van valós és szigorú következménye az etikai vétségeknek. Ezen a téren a vezetők példamutatása elengedhetetlen – közölte a kutatás eredménye alapján a Telenor.
A felmérés szerint a korrupcióellenes eszközök között a legelterjedtebbek a vállalati etikai kódexek. A megkérdezett cégek 86 százalékánál van ilyen dokumentum. Rendszeres etikai tréninget azonban az összes megkérdezett cég alig több mint felénél, 57 százalékánál tartanak.
Elterjedt még a munkavállalók összeférhetetlenségének vizsgálata, amit a válaszadók 73 százaléka, és a vállalati bejelentővonal, amit 66 százalékuk alkalmaz.
A beszállítókkal kapcsolatban kevésbé szigorúak a cégek elvárásai. Bár a részletes átvilágítás a cégek 61 százalékánál megtörténik, azt a vállalatok kevesebb mint felénél, 46 százalékánál tartják csak fontosnak, hogy a beszállítói szerződések szerves része legyen egy etikai megállapodás. Emellett a válaszadóknak mindössze 3,6 százalékánál fordul elő, hogy a beszállítók részére etikai tréninget szerveznek.
A vállalatok mérete is meghatározó tényező a korrupció elleni intézkedések terén. Minél nagyobb méretű a cég, annál inkább alkalmaz korrupcióellenes eszközöket. A 2500 fő feletti cégek mindegyikénél van például etikai kódex, 89 százalékuk vizsgálja a munkavállalók összeférhetetlenségét és 67 százalékuknál az etikai megállapodás része a beszállítói szerződéseknek.