Jól vette az első napok akadályait a január 1-jén létrejött járási rendszer – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Mint mondta, zökkenőmentes volt a járási hivatali rendszer elindulása, amit önmagában véve is várakozáson felülinek tart, számolt ugyanis azzal, hogy az első munkanapokon komoly funkcionális problémák lehetnek. Kisebb fennakadások voltak ugyan – elsősorban az okmányirodáknál –, de ezek is elenyészőek – jegyezte meg.
A közigazgatás „új kultúrájáról” szólva a tárcavezető azt mondta: „sokan hátrányként szokták megfogalmazni, hogy ha túl kedvesek vagyunk az ügyfelekhez, akkor odaszoknak, és akkor is ott lesznek, ha nincs semmilyen elintéznivalójuk”. Ő azonban – folytatta - ezt nem tartja problémának: igenis, „ha valaki társaságra vágyik, bármilyen abszurdnak tűnik is a feltételezés, hadd menjen” az adófizetők pénzéből fenntartott hivatalba. A cél ugyanis szerinte éppen az, hogy az ügyfél azt szokja meg, hogy az államtól, az állam embereitől kedves, türelmes, tisztelettudó hozzáállásra számíthat. Meg kell változtatni azt a viszonyrendszert, hogy a polgár ellenfelének tekinti az államot – összegezte álláspontját.
A kettős mércét, a nácizmus és a kommunizmus rémtetteinek megítélése közötti különbséget feszegető felvetésre válaszul Navracsics Tibor a rádióinterjúban azt mondta: Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is azt látni, mintha a kommunizmus bűneit bocsánatosnak tartanák, míg a nemzetiszocializmusét – teljes joggal – elítélik. A vörös csillaggal kapcsolatos strasbourgi emberi jogi bírósági döntés is jól tükrözi ezt „a kommunizmussal szembeni megengedőbb magatartást” – vélekedett, utalva arra, hogy az európai emberi jogi bíróság 2012 márciusában véglegessé vált ítélete arra kötelezte a magyar államot, fizessen kártérítést a vöröscsillag-viselés miatt elmarasztalt Fratanolo Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének. A kormányfő helyettese szerint a kettős mércére egyetlen megoldás van, a nyilvánosság: szóvá kell tenni, vitatkozni kell róla.