Marad a Horthy park Gyömrőn

2013. január 07. 07:53

Tizennyolc százalékos részvétellel zárult a gyömrői Horthy park elnevezéséről vasárnap tartott helyi népszavazás, így a referendum érvénytelen – közölte az előzetes eredményt a város jegyzője vasárnap este.

2013. január 07. 07:53

A népszavazást civilek kezdeményezték, a Demokratikus Koalíció és az MSZP helyi szervezete, valamint a Környezet-, Ifjúság- és Gyermekvédő Egyesület (KIGYE) támogatásával gyűjtötték össze a referendum kiírásához szükséges aláírásokat. A népszavazáson a következő kérdésre kellett válaszolni: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Horthy Miklósról, a vitatott történelmi személyiségről ne nevezzenek el közterületet Gyömrőn?”

Varga Ernő jegyző tájékoztatása szerint a választásra jogosultak 18 százaléka, összesen 2270 lakos ment el szavazni, közülük 1778-an válaszoltak a feltett kérdésre igennel, 484-en nemmel, 8 voks érvénytelen volt.

A helyi népszavazás akkor zárult volna érvényesen, ha a 16 700 lelkes településen élő több mint 13 ezer választópolgár 50 százaléka plusz egy fő az urnákhoz járult volna.

Tóth Mátyás, a referendum egyik kezdeményezője az MTI-nek vasárnap késő este azt mondta: legalább annyi szavazóra, s annyi igen voksra számítottak, mint ahányan korábban kézjegyükkel ellátták az aláírásgyűjtő íveket (azaz legalább 2700-ra). „Úgy tűnik, közömbösebbek az emberek, mint hittük” – tette hozzá. A kezdeményezők tudomásul veszik a referendum kimenetelét, jómaga pedig lezártnak tekinti az ügyet – kommentálta a történteket Tóth Mátyás, aki szerint a döntés ismét az önkormányzat kezében van.

Mezey Attila (Gyömrő 2000 Kör) alpolgármester – saját véleményét tolmácsolva – úgy fogalmazott: a lakosság 82 százalékának távolmaradása az urnáktól azt jelzi, hogy a helyiek nem kívánják megváltoztatni az önkormányzat korábbi döntését, mely szerint a volt Szabadság téren lévő parkot tavaly nyár óta Horthy parknak hívják. Mivel a gyömrőiek úgymond „szentesítették” az átnevezést, etikátlan lenne, ha az önkormányzat másképp döntene, vagyis nincs miért visszatérni az ügyre – tette hozzá az alpolgármester.

Összesen 212 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bagira
2013. január 07. 14:33
Szocik és más baoldali nyulvány pártok nem tűrik Horty szobrot ,Horty a kommunistákat nem szivlelte .Horty keménykezű kormányzó volt ,őseim mindig azt mondják Magyarország gazdaságát rendbe tette ,erős volt a mezőgazdaság működő képpes ,példás gazdaságok révén az ország éléskamrája tele volt.Kommunisták bírálják Hortyt ,nézzenek magukba a vörösök ,gyilkoltak raboltak 100 millió ártatlan embert gyilkoltak le,itt a következő link AJÁNLOM MEGTEKINTENI. http://video.xfree.hu/?n=atyimby%7C88cf985a468547f97f62666935efb1a0&vcim=T.S.S.%20(teljes%20film/magyar%20felirat)
polnemkor
2013. január 07. 14:25
"Mert nincs semmi titkolt dolog, mely egyszer láthatóvá nem lesz és nincs olyan elrejtett dolog, mely egyszer napvilágra nem kerül" [Mk. 4.22]
polnemkor
2013. január 07. 14:04
Amúgy a gyömrőiek ezt sem fogják soha elfelejteni: "1945. február elejétől 1945. április végéig Gyömrőről és a környékbeli falvakból internálás címén különböző ürügyekkel elhurcolták és meggyilkolták a Horthy-korszak helyi képviselőit: jegyzőket, főjegyzőket, papokat, irodatiszteket, földbirtokosokat, egy járásbírót, egy vendéglőtulajdonost, egy uradalmi intézőt, még egy postamestert is. A Gyömrő környéki gyilkosságok áldozatai több mint húszan voltak, de pontos számuk ma sem ismert. (Az egykori Főszolgabírói Hivatal falán tábla emlékeztet a Gyömrői járás területén 1945 tavaszán történt politikai gyilkosságok áldozataira.)[3]" "Gyömrõi gyilkosságok Szemeit kiszúrták, megcsonkították, keresztre feszítették. Amikor végül az életéért könyörgött, csak azt vetették oda neki: „Na most menj az Istenedhez!” Ezekkel a torokszorító mondatokkal számol be Csaba Gyula egykori péteri evangélikus lelkész haláláról leánya, Csaba Jolán a Gyömrõi gyilkosságok címû filmben. Kisfaludy András alkotása javarészt a hozzátartozók elbeszélésén keresztül állít emléket az 1945-ben ártatlanul meggyilkolt, különbözõ társadalmi rétegekbõl származó áldozatoknak. Ezzel a sokáig elhallgatott igazságtalansággal elsõként az 1990-ben alakult Történelmi Igazságtétel Bizottság kezdett el foglalkozni. A Legfelsõbb Ügyészségre beérkezett beadványuk nyomán indult meg a történtek alaposabb kivizsgálása. De mivel a bejelentés az események után 45 esztendõvel történt, ezért büntetõjogi következményekrõl már nem lehetett szó. De a tényfeltárás, valamint ez a film segítséget jelenthet az áldozatok családtagjainak abban, hogy valamelyest fel tudják dolgozni a feldolgozhatatlant."
polnemkor
2013. január 07. 13:57
Egy szempontból érdekes ez a 17 százalék: a '45-ös választásokon pontosan 17 százalékot kaptak a kommunisták! Véletlen egybeesés lenne? Számomra sokkal valaszínűbbnek tűnik, hogy korántsem, hogy van egy generációkon átivelő konstans réteg, amelyik tűzön-vizen át ragaszkodik hozzájuk. De jó tudni, hogy csak ennyien vannak, nem többen!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!