Lázár János kijelentette, a 2010-es kormányváltáskor Magyarország lényegében gazdasági és társadalmi csődhelyzetben volt, 8-10 százalékos államháztartási hiánnyal és 80 százalék feletti államadóssággal. Ehhez képest most, az Európai Unió, az országot finanszírozó piaci pénzügyi alapok, valamint a pénzügyi elemzők egyértelmű álláspontja szerint Magyarország pénzügyi helyzete stabil - jelentette ki, utalva arra, hogy Magyarország 2011-ben, 2012-ben és az Európai Unió előrejelzése alapján 2013-ban is 3 százalék alatt tudja tartani az államháztartási deficitet, valamint az elmúlt két évben 77-78 százalékra mérsékelte az államadósságot. Az államtitkár szerint így joggal és alappal reménykedhetünk abban, hogy a 2004 óta Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás megszűnik 2013 közepén.
Az államtitkár hangsúlyozta, ezek a folyamatok azt jelzik, hogy az állam pénzügyei tekintetében „a jó gazda gondossága érvényesül”, de ez elsősorban nem a kormánynak köszönhető, hanem a magyar választópolgároknak. „A kormány hálás lehet a magyar választópolgároknak, hogy az elmúlt két évet végigcsinálták, a magyar választók pedig joggal reménykedhetnek abban, hogy 2013-ban már békén hagyja őket a kormány” - fogalmazott az államtitkár, aki kiemelte, 2010 és 2012 között minden magyar családnak komoly áldozatokat kellett hoznia azért, hogy a szocialisták által felvett hitelt fizetni tudja az ország.
Úgy vélte: az emberek - azok is akik a Fideszre szavaztak, és azok is akik nem - a „fogakat összeszorítva, időnként nagyon rossz hangulatban”, de „kellő bölcsességgel” vették tudomásul, hogy meg kell változtatni az országot ahhoz, hogy a gazdasági-társadalmi csődből kikeveredjünk.
Lázár János cáfolta, hogy ez közvetett elismerése lenne annak az ellenzéki érvelésnek, amely szerint az elmúlt két évben voltak megszorítások. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a megszorítás mindig a szocialisták eszköze, a jelenlegi kormány viszont az elmúlt két évben a bankoktól, valamint az energia- és a kereskedelmi szektortól kért minden családi háztartást meghaladó mértékű hozzájárulást, éppen azért, mert 2010-ben pontosan látta, hogy ezek a cégek korábban sokat kerestek, az emberek zsebe pedig üres. Ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy a közigazgatás, az oktatás és az egészségügy átalakítása is áldozatvállalást jelentett az embereknek, ugyanúgy, mint a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése vagy a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata.
Úgy vélte: ennek a „közös kétévnyi fogösszeszorításnak” az eredménye az, hogy 2013 első hónapjaiban csökkenteni lehet a gáz, a villamosenergia és a távhő árát, majd következik a víz- és a szemétdíj árcsökkentése. Emellett január 1-jétől emelkedtek a nyugdíjak és növekedett a bérek vásárlóértéke is - tette hozzá a politikus, aki szerint „megérte az ország megváltoztatásában részt venni, mert ez 2013-ban jó néhány csoport számára az életminőség javításához vezethet”.
Az államtitkár ugyanakkor a 10 százalékos rezsiköltség-csökkentést nem tartotta elégségesnek, mert ma egy fizetésből élő családnak jövedelme legkevesebb 20 százalékát kell rezsire fordítania. „Ma Magyarországon sok szakértő azt mondja, hogy legalább 30 százalékkal drágább a gáz és az áram annál, mint amit egy család vagy egy nyugdíjas ki tud fizetni” - tette hozzá.
A 13. havi nyugdíj vagy egy egyszeri nyugdíj-kiegészítés esetleges bevezetésére vonatkozó kérdésre azt mondta: akkor van lehetőség jóléti kiadások finanszírozására és a szociális deficit csökkentésére, ha tudják tartani a pénzügyi stabilitást, illetve nem nő az államadósság. Megjegyezte: az Alkotmánybíróság döntése ugyanis az elmúlt hetekben rávilágított arra, hogy Magyarországon nem demokráciadeficit, hanem szociális deficit van.
Kijelentette: Magyarországon alacsonyak a fizetések és a nyugdíjak, a kormánytól pedig az várják az emberek, hogy segítse a megélhetésüket munkalehetőséggel, normális fizetéssel vagy nyugdíjjal. „A kormánynak az a dolga, hogy ezeket rendezze, 2013-ban ezekkel a kérdésekkel kell foglalkozni: rezsi, nyugdíj, fizetés, ezek lesznek a fő témáink” - közölte.
Az államtitkár a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásával kapcsolatos kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: ha egy kormány meg akarja állítani a fiatalok elvándorlását, akkor mernie kell azt mondani, hogy az államapparátusban csak olyan álláshelyen dolgozzon nyugdíjas, ahová fiatal nem jelentkezik. Hozzátette: minden embernek mérlegelnie kell, hogy vagy nyugdíjas lesz, vagy dolgozik az állami szektorban, mert a kettőt együtt jelenleg Magyarország nem engedheti meg magának.
Az orvosok helyzetéről azt mondta: Magyarországon ma az a realitás, hogy az orvostársadalom mentesüljön a kötelező nyugdíjazás alól, szerinte bizonyos orvosi szakmákban ez automatikus lesz. Ugyanakkor jelezte: a nyugdíj és a fizetés kérdését is meg kell oldani, mert a nyugdíjas korú orvosok nem kereshetnek kevesebbet jelenlegi jövedelmüknél.
Kiemelte: az elmúlt két év átalakításai során a korkedvezményes nyugdíjakkal vagy a nyugdíj mellett dolgozókkal kapcsolatban is rengeteg hazugsággal, álszenteskedéssel és önámítással kellett leszámolni, és most szembe kell nézni a valósággal, hogy a nyugdíj tulajdonképpen a fizetés kiegészítéseként működött, mert a kettő ad ki egy normális fizetést egy orvos esetében. „Munkáért rendes fizetést kell adni, nem pedig álnyugdíjat alamizsnaként” - mondta.
