A vezető elemző lerántotta a leplet az egyre gyurcsányosabb Magyar Péterről
Pindroch Tamás elmondta, hogy miért gyurcsányosodik a Tisza elnöke.
Hétfőn kezdődik meg a büntetőper a sukorói telekcsere ügyében a Szolnoki Törvényszéken, és januárra még öt tárgyalási napot tűztek ki – tájékoztatta Sándor Géza, a törvényszék elnökhelyettese és szóvivője pénteken az MTI-t.
Hétfőn kezdődik meg a büntetőper a sukorói telekcsere ügyében a Szolnoki Törvényszéken, és januárra még öt tárgyalási napot tűztek ki – tájékoztatta Sándor Géza, a törvényszék elnökhelyettese és szóvivője pénteken az MTI-t. Az eljáró bírói tanács az öt vádlott ellen indult, több mint száz tanút felsorakoztató perben márciusban további hét napon tart tárgyalást. Mivel kiemelt jelentőségű perről van szó, a bíróságnak egy hónapja volt az iratanyag tanulmányozására, és három hónapon belül ki kellett tűznie a tárgyalás időpontját – tette hozzá Sándor Géza. A Szolnoki Törvényszéket az Országos Bírói Hivatal elnöke jelölte ki az ügy tárgyalására.
A Központi Nyomozó Főügyészség július 20-án jelentette be, hogy vádat emelt Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen. Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot egy külföldi befektetői csoportnak a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházása kapcsán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolják. Ezt a főügyészség szerint Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, míg Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követte el. V. Bálint ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
Az ügy előzménye, hogy az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói külterületi ingatlanegyüttes, valamint az említett üzletember tulajdonában lévő, Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást indított az említett ingatlanok cseréjével összefüggésben. A nyomozást hivatalból rendelték el a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán. Az ügyészség szerint a csereszerződésben a sukorói területeket 734,3 millió forinttal alulértékelték, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanokat 593,5 millió forinttal túlértékelték. A főügyészség szerint így olyan szerződést hagytak jóvá, amelynek teljesülése esetén az államot több mint 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés érte volna.
Schiffer András, az LMP akkori szóvivője tett feljelentést 2009 októberében Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt, arra hivatkozva, hogy a sukorói King's City beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. (2010. szeptember 23-án az Orbán-kormány hatályon kívül helyezte a projektet kiemelt beruházássá nyilvánító 2009-es kormányrendeletet.)
A Központi Nyomozó Főügyészség 2011. október 3-án hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfőt a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben, majd 2012. július 20-án bizonyítottság hiányában megszüntette ellene a nyomozást.
Június 13-án a Fővárosi Ítélőtábla a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyva jogerősen semmisnek mondta ki a tervezett sukorói King's City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést. A másodfokú, jogerős ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett be, a Kúria azonban 2012. november 13-án szintén érvénytelennek és semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést, és elutasította a kérelmet.