A Kenedi János és Ungváry Krisztián lektorálta javaslat egyebek mellett felülvizsgálná az állambiztonsági iratok titkosítását, bűncselekménnyé minősítené, ha korábban kilopott iratokat mostani tulajdonosuk nem szolgáltatná be a levéltárnak és lehetővé tenné a megfigyelteknek, hogy nyilvánosságra hozzák a róluk jelentő személy kilétét.
Szerdán ismertette az állambiztonsági iratok nyilvánosságával kapcsolatos javaslatait Bajnai Gordon, melyeket Kenedi János és Ungváry Krisztián lektoráltak. A Haza és Haladás blogon olvasható összefoglaló szerint „az állambiztonsági múlt megismerhetővé tételének legfontosabb feltétele, hogy az iratok az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába kerüljenek, vagyis kutathatóvá váljanak”. A javaslat szerint felül kell vizsgálni a titkosításokat, és törvényben kell garantálni, hogy csak azok az adatok maradhassanak titokban, amelyek nemzetbiztonsági érdekeket sértenének. Mindezt civil kontroll mellett, hogy ne lehessen kijátszani a szabályokat. Reményeik szerint a civil történészek és levéltárosok munkája során kiderülhet, hogy mi történt az állambiztonsági iratokkal a rendszerváltás után. A javaslat bűncselekménnyé minősítené, ha korábban kilopott iratokat mostani tulajdonosuk nem szolgáltatná be a levéltárnak.
A javaslat lehetőséget adni a megfigyelteknek arra, hogy nem csak a róluk jelentő hálózati személyeket, hanem azok beszervezésének körülményeit, illetve tartótisztjeit is megismerhessék. A megfigyeltek megtilthatnák a róluk szerzett állambiztonsági adatoknak az általános kutatási határidő előtti megismerését. Emellett hosszú időre kivonhatnák az anonimizálás nélkül kutatható iratok közül a magánéletükről szerzett állambiztonsági információkat. További célja Bajnai Gordon javaslatának, hogy ügynöknek lehessen nevezni mindazokat, akik bizonyíthatóan jelentettek, aláírták a beszervezési nyilatkozatot, vagy előnyben részesültek az állambiztonsági szolgálattól, illetve akiket az állambiztonsági szervek hálózati személyként tartottak nyilván, hacsak nem bizonyítható, hogy ügynöki tevékenységet nem végeztek.
Bajnai előterjesztése korlátozás nélkül kutathatóvá tenné a levéltárba adott iratokban szereplő hálózati személyek, az operatív kapcsolatok, a társadalmi kapcsolatok és a hivatásos állomány személyazonosságát. Emellett lehetővé tennék a megfigyelteknek, hogy nyilvánosságra hozzák a róluk jelentő személy kilétét. Szintén lehetőséget biztosítanának arra, hogy a beszervezés körülményeit vagy az ügynöki tevékenységet feltáró történeti munkák a nagy nyilvánosság előtt is megnevezhessék az állambiztonsági szolgálattal együttműködőket. A javaslat szerint ezentúl Egységes Gépi Prioráló Rendszer mágnesszalagokon fennmaradt nyilvántartását és adattárát – miután megbizonyosodtak arról, hogy a mágnesszalagot nem manipulálták 1989-ben – titkosítás szempontjából felül kell vizsgálni, a minősítésüket elvesztő adatok át kell adni a levéltárnak, és biztosítani kell azok megismerhetőségét.
Bajnai Gordon, a Haza és Haladás vezetője azt mondta: noha az országnak a rendszerváltás óta elvileg most van a legantikommunistább miniszterelnöke, az Orbán-kormány „elsunnyogta” az ügynökügyet, így a kommunista rendszer segítői ma nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mint az elmúlt húsz évben bármikor.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A szakértők egyetértenek: kampányhajrára időzített destabilizáció zajlik. Külföldi titkosszolgálatok és a Tisza körei együtt dolgoznak a magyar állam ellen.
Az ügyvéd és volt országgyűlési képviselő szerint a helyzet teljesen egyértelmű: titkosszolgálati beavatkozás történik a magyar választásokba.
Panyi Szabolcs és kollégái nem éreznék jól magukat a Lajtától nyugatra.
Újabb hangfelvétel árulkodik arról, hogy a Tisza Párt vezetői nyakig benne vannak a nemrég kipattant ügynökbotrányban.
„Fogalmuk nincs róla, mi vár ránk, ha az idegen szolgálatok a hazai ügynökeik segítségével sikeresen megbontják az ország biztonságát szolgáló fegyveres szerveket” – írta Mandula Viktor.
Az egykori politikus szerint elképesztő, hogy a választók jó része szerint természetes, hogy a külügyminiszter telefonbeszélgetése csak úgy kikerül a „placcra”.
Ők a következők.
Az ukrán külügyi szóvivőnek már gyanúsítottja is van.
