Az ellenzéki szervezetek egyetértettek abban, hogy ha lehetőségük lesz, visszaállítják az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi hatáskörét, így annak lehetőségét, hogy bárki utólagos normakontrollt kezdeményezzen. Az alkotmánybírók jelölésébe bevonnák a szakmai szervezeteket, és kizárnák, hogy Ab-tag legyen, aki a megelőző négy évben kormánytag, állami vezető, országgyűlési képviselő vagy párt tisztségviselője volt. Javaslatuk alapján ismét a testület tagjai választanák meg a bíróság elnökét.
Megszüntetnék az Országos Bírósági Hivatalt és az ügyek áthelyezésének jelenlegi lehetőségét, és ismét hetven évben határoznák meg a bírói jogviszony felső korhatárát. Megállapodtak abban is, hogy helyreállítanák a kisebbségi jogok és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának önállóságát, és újfent ombudsmanra bíznák az adatvédelmet.
A közjogi tárgyalásokon első ízben teljes jogú tagként vett részt az Ungár Klára korábbi fideszes és SZDSZ-es képviselő vezette SZEMA, megfigyelőként Kuncze Gábor korábbi SZDSZ-elnök Szabadelvű Polgári Egyesülete, valamint a Centrum Párt. Megjelentek a Kalózpárt aktivistái is, akik azt kifogásolták, hogy nem döntöttek a csatlakozási kérelmükről, távozásukkor pedig egy Pártelitalkotmány helyett népi alkotmányozást! feliratú molinót feszítettek ki rövid időre a megbeszélés helyszínén, a budapesti Pallas páholy bejáratánál.