Könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a magyarság: sorsfordító választás előtt állnak az erdélyi magyarok
Csak egy módszerrel lehet megakadályozni a Mentsétek meg Romániát Szövetség tervét.
Az AB továbbra is úgy foglal állást, nincsen felhatalmazása az Alaptörvény rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatára.
„Az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései (Ár.) egyes szakaszainak alkotmányellenességét kimondó határozatot olvasva nem éreztem elégedettséget. Az Alkotmánybíróság kizárólag formai okokra hivatkozott, közelebbről, közjogi érvénytelenségre. A határozatot fellapozva láthatjuk, olyan érvekre támaszkodott, mint hogy az Átmeneti rendelkezések »nem tekinthető az Alaptörvény részének, alaki jogforrási helyzete nem egyértelmű«. Vagy hogy az »Alaptörvény Záró rendelkezések 3. pontja nem az Alaptörvény módosítására adott felhatalmazást, hanem egy, az Alaptörvényhez kapcsolódó, de szerkezetileg attól külön álló, kizárólag az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabály megalkotására«, azonban az Ár. vegyes tárgyú jogszabály, az Országgyűlés tehát túllépett az alaptörvényi felhatalmazás keretein.
A határozat indokolásának kezdetén azt is egyértelművé tette a testület, nem kíván eltérni korábbi gyakorlatától, azaz továbbra is úgy foglal állást, nincsen felhatalmazása az Alaptörvény rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatára, s a későbbiekben kifejezetten az Alaptörvény egységességének védelmére hivatkozik: »kiemelten fontosnak tartja az Alkotmánybíróság az Alaptörvény egységének (az ebben megjelenő alkotmányozói akaratnak) a védelmét«.
Tehát az egységes Alaptörvény védelme indokolta valójában az annak egységét megtörő Átmeneti rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását minden olyan esetben, ahol a Ár. normái nem átmenetiek, vagyis ahol az országgyűlés átlépte hatáskörét. Ilyen volt a választási regisztráció számára alkotmányos szintű védelmet biztosító szövegrész is.
A döntés azonban megnyitotta az utat a Választási eljárási törvény regisztrációt előíró rendelkezéseinek tartalmi alapú alkotmányossági vizsgálata előtt. Az intézmény a múlt heti döntés eredményeként immár nem élvezett alkotmányos szintű védelmet, így azt az AB nyugodtan alávethette a szükségességi-arányossági tesztnek, megállapítva, hogy a regisztráció intézménye itthon, ahol teljeskörű lakcímnyilvántartás létezik, teljességgel indokolatlan alapjogkorlátozás: »bejáratott, működő választói névjegyzék mellett, – figyelembe véve, hogy az általános választójog immár nem privilégium, azt a választópolgárok lehetőleg minél szélesebb köre számára biztosítani kell –, az aktív regisztráció bevezetésének ilyen kellő súlyú legitim indoka nem állapítható meg.«”