„Az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései (Ár.) egyes szakaszainak alkotmányellenességét kimondó határozatot olvasva nem éreztem elégedettséget. Az Alkotmánybíróság kizárólag formai okokra hivatkozott, közelebbről, közjogi érvénytelenségre. A határozatot fellapozva láthatjuk, olyan érvekre támaszkodott, mint hogy az Átmeneti rendelkezések »nem tekinthető az Alaptörvény részének, alaki jogforrási helyzete nem egyértelmű«. Vagy hogy az »Alaptörvény Záró rendelkezések 3. pontja nem az Alaptörvény módosítására adott felhatalmazást, hanem egy, az Alaptörvényhez kapcsolódó, de szerkezetileg attól külön álló, kizárólag az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabály megalkotására«, azonban az Ár. vegyes tárgyú jogszabály, az Országgyűlés tehát túllépett az alaptörvényi felhatalmazás keretein.
A határozat indokolásának kezdetén azt is egyértelművé tette a testület, nem kíván eltérni korábbi gyakorlatától, azaz továbbra is úgy foglal állást, nincsen felhatalmazása az Alaptörvény rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatára, s a későbbiekben kifejezetten az Alaptörvény egységességének védelmére hivatkozik: »kiemelten fontosnak tartja az Alkotmánybíróság az Alaptörvény egységének (az ebben megjelenő alkotmányozói akaratnak) a védelmét«.