Magyarország idén a Közép-európai Kezdeményezés és a visegrádi négyek vezetője is lesz. A KEK-elnökséghez kapcsolódó események kedden kezdődtek Budapesten.
Közép-európai évnek nyilvánították 2013-at a magyar külpolitikában, hiszen az ország egyidejűleg tölti be a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) és a visegrádi csoport (V4) elnöki tisztét. A KEK-elnökséghez kapcsolódó események sora kedden, a nemzeti koordinátorok ülésével kezdődött meg. A KEK élén 2013 elejétől, a V4-csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) élén pedig 2013 közepétől áll egy évig Magyarország. A Külügyminisztérium korábban közölte: a KEK elnökségi naptárában mintegy huszonöt rendezvény szerepel, ezek közül a második félévben rendezendők egyúttal a V4-hez is kötődnek.
A hivatalos megnyitót, egyúttal a tagállamok nemzeti koordinátorainak idei első ülését kedden rendezték meg Budapesten. A nemzeti koordinátorok legközelebb áprilisban Londonban, majd júniusban Bécsben, októberben Triesztben, végül november végén-december elején ismét Budapesten üléseznek. Az elnökség keretében februárban nemzetközi konferenciát szerveznek Közép-Európáról a Magyar Külügyi Intézetben, márciusban pedig a multikulturalizmusról tartanak workshopot a KEK-országokból érkező egyetemi hallgatóknak. Áprilisban miniszteri találkozót rendeznek a környezetbarát növekedésről és a vidékfejlesztésről. Ugyancsak áprilisban lesz egy workshop a válságkezelésről és a politikai reformokról a kelet-közép-európai régióval kapcsolatban, májusban pedig a turizmus kérdéseiről egyeztetnek a térség szakértői.
Szeptemberben Közép-Európa növekedési lehetőségeiről lesz szó egy újabb miniszteri találkozón. Szintén szeptemberben üzleti fórumot szerveznek nagyvállalatok vezetőinek, hogy előmozdítsák az üzleti együttműködést a térségben. Októberben a Rio+20 globális akciótervről és a víz témájában tervezett ENSZ-konferenciáról tanácskoznak a KEK-delegációk. Ősszel vitatják meg az egészségügyi ellátórendszerek modernizációjának lehetőségeit a térségben. Novemberben nemzetközi konferenciát rendeznek az első világháborúról, decemberben pedig a hatékony közigazgatásról tartanak workshopot. Az év végén Magyarország átadja a KEK-elnökséggel járó feladatokat Ausztriának.
A KEK megalakulásának előzménye az az 1989-es olasz-osztrák-magyar-jugoszláv együttműködés, amelyet Olaszország kezdeményezett a szorosabb gazdasági, tudományos és kulturális kooperáció kialakításáért. A szervezetnek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. A KEK tagállamai közül kilenc tagja az Európai Uniónak, Horvátország pedig rövidesen hivatalosan csatlakozik az unióhoz.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Megerősödhet a Patrióták Európáért.
Mind gazdasági, mind politikai, mind társadalmi válság sújtja azt a Németországot, ami eddig Európai „gazdasági motorjaként” volt számon tartva és amely a régió legfőbb politikai szereplője volt.
Nagy változások lehetnek egész Közép-Európában.
A cseh-lengyel határ mentén fekvő területek különösen súlyosan érintettek.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Korábban két legendás összecsapása már volt az ökölvívóknak.
Orbán Viktor ismét a Kossuth Rádióban beszélt.
