Péterfalvi Attila, a a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint az „normális dolog”, hogy az iskolában egy osztályfőnöki órán a tanár a diákokkal aktuális ügyekről, akár kormányzati intézkedésekről, törvényekről beszélget; és nem minősül adattovábbításnak, ha a tanárt ezután „felhívják telefonon valamelyik hivatalból”, és ő elmondja a leszűrt következtetéseket, például hogy a diákok többsége mit gondol az adott ügyről. Arra azonban a pedagógusnak nincs joga, hogy bármilyen kérdésben nyilatkozattételre hívja fel a gyerekeket és hogy ezen a beszélgetésen elhangzottakat rögzítse. Hangsúlyozta: a hatóság nem döntött még arról, hogy indítanak-e vizsgálatot az ügyben. Éppen ezért jelezte, hogy nem a konkrét ügyről, hanem általánosságban fejti ki véleményét.
Az LMP közben jelezte, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az ügyben személyes adattal visszaélés, valamint az egyesülési, a gyülekezési szabadság és a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése miatt. Schiffer András és Osztolykán Ágnes közleménye szerint a diákok joggal tartanak attól, hogy tanulmányaikat és az iskolai személyi viszonyaikat a jogsértő beszámoltatás komolyan megzavarta, s hogy a felvett adatokat nyíltan vagy közvetetten az ő sorsukról döntő személyek felhasználhatják. Az LMP szerint az ötvenes éveket idéző számonkérés megalázó és a szabad véleménynyilvánításhoz, a gyülekezéshez, valamint az emberi méltósághoz fűződő alapvető jogokat is sérti. A beszámoltatás a diákokat a gyülekezési joguk gyakorlásában fenyegető jelleggel korlátozta – hangsúlyozzák.