Fekete György szerint a Műcsarnokból azért lett ügy, mert másfél éves „keserves küzdelmet” folytatott, hogy párbeszéd alakuljon ki közte és Gulyás Gábor között. Az MMA negyvenhárom művészt választott rendes tagjai közé szombati közgyűlésén.
A Műcsarnokra „soha nem vetette ki a hálóját” a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) - jelentette ki Fekete György elnök a köztestület szombati közgyűlésén. Fekete György szerint a Műcsarnokból azért lett ügy, mert másfél éves „keserves küzdelmet” folytatott, hogy párbeszéd alakuljon ki közte és az intézményt vezető Gulyás Gábor között, aki ezt érzése szerint folyamatosan megtagadta, és „ellenvéleményeket mondott”.
A személyét mostanában érő „hihetetlen mértékű mocskolódásra” reagálva az MMA-elnök kikérte magának, hogy „valaki a művészet szabadságát az MMA-tól kérje számon”. Fekete György beszámolójában visszautasította, hogy az Országgyűlés által a köztestületnek 2013-ra megszavazott 2,5 milliárd forintot más kulturális feladatoktól vonta volna el a kormány; mint mondta, ennek több mint fele a Vigadó épületének felszerelésére szolgál.
Negyvenhárom művészt választott rendes tagjai közé a közgyűlésen a Magyar Művészeti Akadémia. A belépni kívánókról egységes listán szavazhatott a tagság, amely 88 igen, 2 tartózkodás és 1 ellenszavazat mellett az MMA nyolc tagozatába összesen 43 művészt vett fel. Az új rendes tagok között van mások mellett Kósa Ferenc filmrendező, Turi Attila építész, Sebestyén Márta népdalénekes, Cserhalmi György, Blaskó Péter, Haumann Péter és Huszti Péter színművész, Bereményi Géza író, filmrendező, Marton Éva és Tokody Ilona operaénekes, Sapszon Ferenc karnagy valamint Medveczky Ádám karmester.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
