A szervezet pénteken az MTI-nek küldött közleményében azt írta, azt várják el az Országgyűlés többségétől, hogy ezúttal „se tisztességtelen jogi trükközéssel, se hatalmával visszaélve ne próbáljon visszajönni az ablakon azzal, amivel egyszer már az alkotmánybíróság is kipenderítette az ajtón”.
Az Együtt 2014 szerint ugyanis a kétharmados rezsim az ilyen típusú jogalkotási kudarcokra kétféle választ szokott adni: vagy az alkotmánybíróság jogkörét csorbították vagy magát az alaptörvényt szabták át újra az aktuális hatalmi érdekének megfelelően. Szerintük mindkét megoldás ellentétes a jogállami eszményekkel, mindkét megoldás árt a magyar demokráciának és így árt Magyarországnak.
Azt írták, az elmúlt két évben az „Orbán-rezsim módszeresen és csigolyánként törte el a magyar demokrácia gerincét”; a jogállamiságot gyengítő lépések között voltak olyanok, amelyeket a Fidesz gőgösen vállalt és voltak köztük olyanok, amelyeket még a kétharmados többség is szégyenkezve szavazott meg. Ez utóbbi jogszabályokat dobálták egy halomba és nevezték el – jobb híján – átmeneti rendelkezéseknek, és az Alkotmánybíróság (Ab) mostani döntése most erről a jogszabály-halomról mondta ki, hogy az jogállami selejt, amelyet meg kell semmisíteni – áll a közleményben.
Az Ab pénteki határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak, ezért a kifogásolt rendelkezéseket – köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat – e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.