„Több forrás több üzenetet jelent, a több üzenet pedig azt jelenti, hogy az információ hagyományos forrásai – például az újságok, rádiók, televíziók – hanyatlásnak indulnak” – mondta, majd állításait számadatokkal is alátámasztotta. Schmuhl szerint ugyanakkor nem arról van szó, hogy a korábbi források haszontalanná váltak volna, csupán arról, hogy az emberek máshol keresik az információkat. Példaként a professzor elmondta, a Comedy Central egy esti show-ját az USA-ban többen nézik, mint egy általános híradást.
„A sok információ közül ugyanakkor nehéz kiválasztani, melyik fontos, pontos és érthető” – mondta, felmutatva a Time néhány héttel ezelőtti számát, miközben a megbízhatóságot is sarkalatos pontként említette meg. A Time cikkéből következtetve megállapította: mind Barack Obama, mind Mitt Romney mellett többször és komoly ügyekben csúsztatott a média. Schmuhl feltette a kérdést: meddig mehet el a közösség, hogy hihető információkat szerezzen? Mit tehet azért az egyén, hogy korrekt képet kapjon egy jelöltről?
Schmuhl a Nation egy cikkéről is szót ejtett, amely a Campaing Trivia and Post-truth Politics címmel jelent meg. Mint mondta, érdekelni kezdte a post-truth kifejezés, és amikor utánanézett, megtudta: az Economist és a New York Times már múlt év végén megjósolta, hogy minden idők legtöbb hazugsággal tarkított kampánya várható. „Egy egész államot építettünk fel az olyan rendszerből, ahol kommunikáció bizonyos új fajtái már általánosan elfogadottak; az elmúlt húsz évben a különböző platformok egy új médiatájképet (mediascape), médiakörnyezetet hoztak létre, és ez sokkal politikusabb az azt megelőzőeknél” – vélte. Az emberek ma már akár azt is megtehetik, hogy egy saját maguk által kreált, ideálisnak vélt világ híreit hallgatják, döntésük azonban a teljes politikai diskurzusra hatással lehet – tette hozzá Schmuhl.
Remény és változás helyett félelem és reszketés
Az idei választások kampányai összesen 6 milliárd dollárba kerültek, és ennek az összegnek a nagy részét lejáratásra, a másik elpusztítására fordították a jelöltek – számolt be Schmuhl; aki, mint mondta, nem tudta úgy bekapcsolni a tévét, hogy ne futott volna bele egy ilyen reklámba. Összehasonlítva az ideit az előző választásokkal, Obamáról úgy nyilatkozott: az elnök akkor a jövő arca volt, és erősen kapcsolódott a remény és változás szlogenhez. „Az előző választások során nagyon sikeresek voltak, és több pénzt gyűjtöttek össze, mint előttük bárki; jól használták a közösségi médiát, és 13 millió emailcímük volt, amelyekkel aztán újabb támogatókat szerezhettek” – emlékezett Schmuhl. „2012-ben már nem hangsúlyozták a korábbi szlogent – talán találóbb is lett volna a félelem és reszketés – és elsősorban Romney lejáratásával foglalkoztak” – emelte ki az amerikai médiaszakértő, aki szerint Obama előbb szidta nyilvánosan ellenfelét, minthogy az bemutathatta volna önmagát.