Az LMP szerint tudományos és társadalmi konszenzus alakult ki Magyarországon arról, hogy az ország számára nem lenne előnyös, ha vízlépcsők épülnének a Duna hazai szakaszán, ezért meghökkentő, hogy éppen a magukat nemzetinek nevező pártok járnak élen a nemzeti érdekek feladásában. Jávor Benedek, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke ezt annak kapcsán közölte az MTI-vel, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerdai sajtótájékoztatóján bejelentette, pártja szakmai vitát indítana a bős-nagymarosi vízlépcső megépítéséről.
Jávor Benedek közleményében azt írta, a Jobbik viszonylag fiatal párt, de azért talán képviselőik is emlékeznek arra: a nagymarosi vízlépcső – Vona Gábor szavaival ellentétben – nem politikai okok miatt nem épült meg. Sőt, éppen a politikai változások tették lehetővé, hogy a tudományos és szakmai érvek győzedelmeskedjenek az állampárt akarata fölött. Az MTA már 1983-ban az építkezés végleges leállítását javasolta, és azóta is csak az akkori helyzetértékelést megerősítő állásfoglalások születtek. Az érintett folyószakaszon már épült egy vízerőmű, Magyarország akarata és érdekei ellenére. A bősi vízlépcső a Szigetköz élővilágát, gazdaságát és idegenforgalmát tönkretette – írta az LMP-s politikus. Szerinte a Duna belépcsőzésének folytatása szlovák érdekeket szolgálna: fokozná az ottani létesítmény árvízbiztonságát, illetve lehetővé tenné, hogy a bősi erőművet csúcs üzemmódban működtessék. Ebből Magyarország is profitálhatna –, ám a Dunán naponta kétszer végigvonuló, több méteres „árhullám” miatt az ökológiai károk megsokszorozódnának.
Az LMP szerint a Dunának nem több betonra, hanem több vízre – vagyis a vízmegosztásról szóló mielőbbi megállapodásra – van szüksége, az energetikai mamutlétesítmények helyett pedig a helyi igényekhez alkalmazkodó, fenntartható energiarendszerek kialakításán kellene fáradozni. Az új atomerőművi blokkok létesítését is támogató Jobbik „képtelen ötlete” kapcsán Jávor Benedek arra emlékeztetett: Magyarországon eddig a vízlépcső-építéssel kacérkodó összes politikai erő megbukott, „a társadalom ugyanis nem vevő a Dunával folytatott kufárkodásra”.