Az adósság elleni harc és az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai

„Magyar családok százezrei tapasztalták meg az utóbbi években, hogy nem mindegy, milyen devizában vették fel a hitelüket. Ugyanezzel a magyar államnak is szembe kellett és kell néznie. Jelentésünk rámutatott, hogy az IMF-hitel első részletének lehívása következében a devizaadósság aránya 28%-ról 48%-ra növekedett. Ez fokozta az árfolyamkitettséget, a hitel futamideje pedig a finanszírozási, illetve adósságmegújítási kockázatot növelte. 2009-től bekövetkeztek a devizafinanszírozás negatív hatásai: nőtt az árfolyamkockázat, romlott a befektetői megítélés és a hitelminősítés. A forintgyengülés 2006 és 2011 között 1657 milliárd forinttal növelte az adósságot. A devizaadósság kamatkiadásai 150,1 milliárdról 304,5 milliárd forintra emelkedtek.

A hitelfelvétel után is találtunk olyan döntéseket, amelyek indokolatlanul terhelték a magyar adófizetők pénztárcáját. Az IMF-hitel harmadik, 1,4 milliárd eurós részletét a pénzügyminiszter 2009. júniusi döntése alapján a magyar állam helyett az MNB hívta le. Ugyanakkor egy hónappal később, 2009 júliusában az Államadósság Kezelő Központ a pénzügyminiszter döntése alapján az IMF-hitellehívásnál kedvezőtlenebb feltételekkel, 3,95%-os hozamfelárral 1 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt. Ez a kibocsátás megállapításunk szerint az IMF-hitel első lehívásából fel nem használt 2 milliárd euró rendelkezésre állása mellett nem volt indokolt.

Mai nehézségeinket részben az okozza, hogy az IMF-hitel törlesztése 2012 és 2014 között esedékes, döntő része pedig a 2012-2013-as évekre esik. Ez az adósságfinanszírozásnál kiemelt kockázatot jelent. Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoltuk a nemzetgazdasági miniszternek az adósságnövekedés tényezőinek jogszabályban történő bemutatását, a deviza-forrásbevonással kapcsolatos döntési és felelősségi hatáskörök összhangjának megteremtését. Az ÁSZ javasolta továbbá az adósságkezelés költség- és kockázatkezelési modelljének felülvizsgálatát, a költséghatékonyságot mérő értékelési rendszer kialakítását.”