Nehézségeinket részben az okozza, hogy az IMF-hitel törlesztése 2012 és 2014 között esedékes.
„Magyar családok százezrei tapasztalták meg az utóbbi években, hogy nem mindegy, milyen devizában vették fel a hitelüket. Ugyanezzel a magyar államnak is szembe kellett és kell néznie. Jelentésünk rámutatott, hogy az IMF-hitel első részletének lehívása következében a devizaadósság aránya 28%-ról 48%-ra növekedett. Ez fokozta az árfolyamkitettséget, a hitel futamideje pedig a finanszírozási, illetve adósságmegújítási kockázatot növelte. 2009-től bekövetkeztek a devizafinanszírozás negatív hatásai: nőtt az árfolyamkockázat, romlott a befektetői megítélés és a hitelminősítés. A forintgyengülés 2006 és 2011 között 1657 milliárd forinttal növelte az adósságot. A devizaadósság kamatkiadásai 150,1 milliárdról 304,5 milliárd forintra emelkedtek.
A hitelfelvétel után is találtunk olyan döntéseket, amelyek indokolatlanul terhelték a magyar adófizetők pénztárcáját. Az IMF-hitel harmadik, 1,4 milliárd eurós részletét a pénzügyminiszter 2009. júniusi döntése alapján a magyar állam helyett az MNB hívta le. Ugyanakkor egy hónappal később, 2009 júliusában az Államadósság Kezelő Központ a pénzügyminiszter döntése alapján az IMF-hitellehívásnál kedvezőtlenebb feltételekkel, 3,95%-os hozamfelárral 1 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt. Ez a kibocsátás megállapításunk szerint az IMF-hitel első lehívásából fel nem használt 2 milliárd euró rendelkezésre állása mellett nem volt indokolt.
Mai nehézségeinket részben az okozza, hogy az IMF-hitel törlesztése 2012 és 2014 között esedékes, döntő része pedig a 2012-2013-as évekre esik. Ez az adósságfinanszírozásnál kiemelt kockázatot jelent. Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoltuk a nemzetgazdasági miniszternek az adósságnövekedés tényezőinek jogszabályban történő bemutatását, a deviza-forrásbevonással kapcsolatos döntési és felelősségi hatáskörök összhangjának megteremtését. Az ÁSZ javasolta továbbá az adósságkezelés költség- és kockázatkezelési modelljének felülvizsgálatát, a költséghatékonyságot mérő értékelési rendszer kialakítását.”
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Ukrajna 15,5 milliárd dolláros IMF-hitelprogramja 2027-ben jár le.
Ukrajna államadóssága elérte a 65 ezer milliárd forintot, miközben az EU további forrásokat sajtolna ki a tagállamokból.
Az úgynevezett patrióta gazdaságpolitika duplán diszkriminatív és protekcionista. (Interjú)
Ukrajna kormánya továbbra sem nevezte ki a Gazdaságbiztonsági Hivatal vezetőjét, ezzel pedig nem teljesíti a Nemzetközi Valutaalap egyik kulcsfontosságú kritériumát.
Vihart kavart egy korábban viszonylag ismeretlen CDU-s politikus azzal, hogy elutazott az esztergomi MCC Fesztre. Most híres lett, és egyre nagyobb befolyásra tesz szert. Boris Kálnoky írása.
Alapvető higiéniai és oktatási feltétele hiányoznak.
