A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 35 milliárd forintból, míg a médiatanács 126 millió forintból, és 4,5 milliárd forintos költségvetésen kívüli keretből gazdálkodhat. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) büdzséje jövőre 78,3 milliárd forint lesz az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottságának előterjesztése értelmében.
A médiahatóságnak és a hozzá kapcsolódó szervezeteknek az állami költségvetéstől különálló büdzséje van, amelyet az alaptörvény értelmében a költségvetési bizottság jegyez. A testület a törvényjavaslat benyújtásáról 16 támogató és 5 ellenszavazat mellett döntött a hétfői ülésén. Az MTVA bevételeiből 68,1 milliárd forint közszolgálati hozzájárulásból származik az előterjesztés értelmében, 3,2 milliárd forint pedig médiaszolgáltatási díjakból. A vagyonkezelő alap büdzséje több mint 6 milliárd forintos kereskedelmi bevétellel számol.
A szervezet ebből több mint 60 milliárd forintot költ médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenységének kiadásaira, míg 2,4 milliárd forintot juttat a Közszolgálati Közalapítvány által felügyelt zrt.-knek, a következő megoszlásban: a Magyar Televízió, a Duna TV és a Magyar Rádió egyenként 570 millió forinthoz jut, míg a Magyar Távirati Iroda 700 millió forinthoz.
Az MTVA 3,2 milliárd forintot fordít támogatásokra, a büdzséjéből pedig 2,5 milliárd forintot tesz ki a médiatanács és hivatala, valamint a Közszolgálati Közalapítvány költségvetése, utóbbi 225 millió forinthoz jut. A vagyonkezelő alap költségvetésében 7,1 milliárd forintos tételt tesz ki a kamatfizetési kötelezettsége és más pénzügyi kiadásai, míg a Közszolgálati Kulturális Non-profit Kft.-nek több mint 900 millió forintot juttat, az MTVA Digitalizációs Műhelyének csaknem 300 millió forintot, a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítványnak pedig 55 millió forintot. Az NMHH 35 milliárd forintos büdzséjéből 6,3 milliárd forintot a személyi juttatások tesznek ki, míg a médiatanács a 126 millió forintos költségvetéséből 63 millió forintot fordít erre.
Az MTVA 2012-ben 77,4 milliárd forintból gazdálkodik, míg az NMHH 34,4 milliárd forintból. A médiatanács 125 millió forintos költségvetési keretből és 4,7 milliárd forintos, költségvetésen kívüli keretből gazdálkodik.
A bizottság ülésén Nyikos László, a testület jobbikos elnöke úgy fogalmazott: két éve reménytelen harcot folytat azért, hogy az országnak ne legyen két költségvetése. Szakmailag is problematikusnak nevezte, hogy NMHH nem része az államháztartásnak, hiszen a bizottság egy olyan javaslatot terjeszt be a Ház elé, amelyre nincs rálátása. Kifejtette: mivel a testület tervezéssel nem foglalkozik, ahhoz apparátusa sincs, ezért az előterjesztést a hatóság készítette. „A hatóság vezetési struktúrája is úgy van kialakítva, hogy állam az államban” – fogalmazott, hozzátéve: nemcsak a központi költségvetésnek nem része az NMHH, de elnöke nem kérdezhető, a parlament semmilyen kontrollt nem gyakorolhat felette.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
A közmédia idei Jónak lenni jó! kampánya a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett törökbálinti Tábitha Gyermekhospice Házat és egy új hospice-központ építését támogatja. A 1355-ös adományvonal hívásával bárki segíthet: egy-egy hívás vagy SMS 300 forintos támogatást jelent. A Fővárosi Nagycirkusz szintén az ügy mellé állt.
Az idő gyorsan fogy, az új német kormánynak a gazdaság megmentése érdekében a legrettegettebb tabunak, az adósságféknek kell nekimennie. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lesz szükség. A cél mindenképpen szentesítené az eszközt.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
A kohéziós támogatások mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – és nem ez az egyetlen siker, amit elkönyvelhet hazánk az Európai Unió elfogadott 2025-ös költségvetése kapcsán.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
