Orbán: Magyarország nem áll, hanem halad

A miniszterelnök a Bóly Zrt. csipőteleki tehenészeti telepének átadási ünnepségén adott interjút a Pannon Televíziónak. A kormányfő kijelentette: „vért, verejtéket izzadva és lassabban, mint ahogy mindannyian szeretnénk, de haladunk előre, és építjük fel azt a gazdaságot, amelytől én rövid időn belül látványos sikereket várok”. Hangsúlyozta: a következő egy-két évben minden magyar számára világos lesz, hogy azok a nagy átalakítások, a nagy megújítás, amit végrehajtottak, meghozza az eredményét. „Több lesz a munkahely, könnyebben jutunk álláshoz, nő a biztonság, tervezhetőbb lesz a jövő, és jobban fogjuk állni az európai válság hullámait, mint korábban” – fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő az elmúlt két évet értékelve azt mondta, hogy Európa nagy bajban van, ehhez képest Magyarországon nőtt a gazdaság, többen dolgoznak, mint korábban, sokan segély helyett munkából tartják el a családjukat, valamint sok fejlesztés történt. „Szeretnék emlékeztetni mindenkit: 2010-ben, a kormányváltáskor az volt a téma, hogy pénzügyi szempontból nagyjából úgy állunk, mint a görögök, sőt, még egy kicsit rosszabbul. Eltelt két év, nézzük meg, hol tartanak a görögök és hol mi. Tudom, ez a mindennapi nehézségekre nem gyógyír, de azért a reális értékeléshez ez is hozzá tartozik” – jegyzete meg.

Orbán Viktor szeretné, ha a magyarok nem becsülnék le az elmúlt két évben végzett munkájukat. „Az, hogy Magyarország ma itt tart, a dolgozó embereknek köszönhető. Ezért elismeréssel kell beszélni róluk” – hangoztatta.
Orbán Viktor szólt arról, hogy Magyarország az elmúlt két évben elvégezte azon változtatások nagy részét, amely ahhoz kell, hogy versenyképes lehessen az új világgazdasági helyzetben. A miniszterelnök egyben hangot adott azon meggyőződésének, hogy az ország ma sokkal versenyképesebb, mint két évvel ezelőtt volt. Úgy vélte: a magyaroknak semmi okuk arra, hogy ne higgyenek saját jövőjükben, vagy azt gondolják, hogy nem képesek arra, amire amerikai, francia, vagy német versenytársaik. Jó példa erre a Bóly Zrt. 3,5 milliárd forintos, a szarvasmarha-tartásban világszínvonalú technológia alkalmazását eredményező beruházása.

Orbán Viktor az Országgyűlés elé kerülő földtörvénnyel kapcsolatban azt mondta: százhúsz éves vita, hogy a kis, a közepes, vagy a nagybirtok legyen meghatározó Magyarországon. Személy szerint a középbirtokokat megerősítené, és ahhoz adna lehetőséget, hogy a kisbirtokosok középbirtokosokká váljanak.
„Nem viseltetek szimpátiával a nagybirtok iránt és szerintem vissza kell szorítani ezek arányát. Mindamellett tudomásul kell venni: vannak Magyarországon állattartó telepek nagy földterülettel, amelyek a takarmány megtermelésére alkalmas föld nélkül aligha képesek megállni a lábukon, és ezt a szempontot is be kell fogadni” – mondta Orbán Viktor, aki szerint az új földtörvénynek nem rombolnia kell, hanem a jövőt szolgálnia.

A kormányfő a munkahelyteremtésről szólva hangoztatta: továbbra sem adta fel azt a célt, hogy tíz év alatt egymillió új munkahely lesz Magyarországon. Elismerte ugyanakkor, hogy bár vannak eredmények, a folyamat „nem halad elég jól”. Ennek okaként az európai uniós pénzügyi válságot jelölte meg, amelynek újabb és újabb hullámai érik el Magyarországot.

„Mivel az európai gazdaság sem nő gyorsan, a magyar gazdaság sem nőhet gyorsan, így arra kell választ találnunk, hogyan tudunk alacsony növekedési szint mellett munkahelyeket teremteni. Erre keresünk és fogunk találni módszereket” – mondta. Hozzátette: ebből a szempontból is fontos szektor az agrárium, ahol tíz év alatt 200 ezer munkahelyet kívánnak létrehozni az állattartás és a kertészetek fejlesztésével.

Orbán Viktor szólt a hazai bányászatról is. Megítélése szerint Magyarország ugyan nem kiemelkedően gazdag, de nem is elhanyagolható ércvagyonnal rendelkezik, amit a jelenleginél jobban meg kell becsülnie. Elmondta: dolgoznak azon, hogy a bányászati kapacitás ügye miként kerülhet vissza a magyar iparpolitikába. A miniszterelnök a mecseki uránbánya tervezett újranyitásával és a pécsiek aggályaival kapcsolatban azt mondta, hogy egy lassan megtérülő, de hosszabb távon nagy nyereséget hozó üzletágról van szó, amelyhez magánbefektetőkre van szükség. „Ha lesznek ilyenek, a pécsieknek velük kell tárgyalni és szót érteni. Ha szót értenek, a magyar állam szívesen lép fel támogatóként, ha nem értenek szót, el fogjuk fogadni a pécsiek döntését” – fogalmazott.

A kormányfő az interjúban kitért arra, hogy támogatja a Paksi Atomerőmű üzemidejének hosszabbítását, és új atomerőművi blokk építését is. „Mivel Magyarország energia tekintetében importra szorul, az itthon előállított energia, így a Pakson előállított is, különösen értékes.” A hazai villamosenergia-fogyasztás 43 százalékát a Paksi Atomerőmű biztosítja. Ha nem így lenne, az áram lényegesen drágább lenne Magyarországon – indokolta.

Orbán Viktor az ország egyik legszegényebb térsége, a dél-baranyai Ormánság felemelkedését célzó 25 milliárd forintból megvalósuló Ős-Dráva programról azt mondta: egy olyan zászlóshajó-programról van szó, amelynek személy szerint is elkötelezett híve.