A szabad kibertér példátlan lehetőségeket nyitott meg az emberiség előtt, ugyanakkor globális politikai események katalizátoraként súlyos külpolitikai konfliktusokat is okoz, ezért a kibertér szabad és biztonságos használatának garantálása közös cél – mondta Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a budapesti kibertér-konferencián.
Catherine Ashton, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős alelnöke csütörtökön Budapesten kifejtette: a legdinamikusabb növekedés a harmadik világban tapasztalható, ahol az internetfelhasználók száma három év alatt a fejlett világ felhasználóinak háromszorosára emelkedett. Szerinte az arab tavasz példája is mutatja, a legerőteljesebb hatást is a harmadik világban fejti ki a kibertér szabad használata. Az elnyomó rezsimeket nem önmagában a közösségi média dönti meg, hanem a szabad kibertérhez hozzáférő lakosság. A közösségi média használata a folyamatokat csak felgyorsítja, de egyúttal garantálja azt is, hogy az elkövetett atrocitások, az emberi jogok megsértése ne kerülje el a világ közvéleményének a figyelmét – tette hozzá.
Catherine Ashton hangsúlyozta: a kibertér nemcsak lehetőségeket nyit meg a társadalmak előtt, hanem kihívásokat is támaszt: a nyílt kibertér ugyanis sérülékennyé, bűnöző és kártékony szándék célpontjává is teszi a társadalmakat. Közös feladat arról gondoskodni, hogy az internet ne eshessen saját sikere áldozatává. Szerinte ezen a téren van teendő bőven, amint azt egy uniós tanulmány is példázza, amelynek megállapítása szerint az EU-ban az internetfelhasználók 29 százaléka nem meri pénz- és banki ügyeinek intézését az internetre bízni.
Mindemellett semmiféle ürügyet sem lehet felhozni az internet használatának korlátozására – vélekedett az uniós biztos. A nyílt és szabad használatot egységes fellépéssel kell garantálni. Egységesen kell kiállni a szabadság értékeinek terjesztése és védelme mellett, és gondoskodni kell arról, hogy mindenki tudatában legyen az ebben rá háruló felelősségnek.
Meg kell állapodni az országok közötti megértést garantáló magatartási normákban, és ennek érdekében folytatni kell a diplomáciai erőfeszítéseket is – folytatta Cathrine Ashton. A bizalom kiépítésére nemcsak országok, hanem a kormányok, a magánszféra és a lakosság viszonylatában is szükség van. Alapelvként kell elfogadni, hogy a kibertéren jelentkező politikai konfliktusokra a genfi konvenció szabályait, a kiberbűnözésre pedig a budapesti konvenció szabályait kell irányadónak tekinteni – mondta.
Az uniós biztos hangsúlyozta: a magánszféra és a társadalom fenyegetettsége soha nem volt még olyan magas, mint manapság, ugyanakkor a szabad kibertér által inspirált kreativitás és szabadságtudat sem emelkedett még olyan magas szintre, mint mostanában. A szabad kibertér egy példátlan sikertörténet, és „a mi feladatunk annak garantálása, hogy ez így is maradjon” – mondta Catherine Ashton a kibertér-konferencián.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Reagáltak arra, hogy Washington bár nem törekszik nukleáris csapásváltásra, készen állnak egy ilyen forgatókönyvre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
