A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Az Európai Unió alapelveinek betartására szólította fel a brit kormányt csütörtökön Londonban megjelent nyilatkozatában a szociális ügyekért és foglalkoztatásért felelős uniós biztos.
Andor László szociális ügyekért és foglalkoztatásért felelős uniós biztos az unión belüli szabad munkaerő-áramlással kapcsolatos, nemrégiben hangoztatott brit felülvizsgálati szándékokra reagálva a Financial Timesnak kijelentette: nincs bizonyíték arra, hogy a Nagy-Britanniába érkező munkavállalók kiszorítanák a hazai munkapiacról a brit dolgozókat. Andor László szerint Nagy-Britanniának óriási előnye származik az EU egységes piacából, és a nagyon sikeres nyári londoni olimpiai játékokat sem lehetett volna megrendezni a többi EU-tagállamból érkezett számos munkavállaló hozzájárulása nélkül. Hozzátette: az Európai Bizottság jogi lépéseket is tervez Nagy-Britannia ellen, ha a brit kormány nem vonja vissza azt a diszkriminatív intézkedést, amelynek alapján a törvényesen Nagy-Britanniában élő és ott adót fizető EU-állampolgárokat külön tesztnek vetik alá, mielőtt jogosulttá válnának a nekik járó szociális juttatásokra.
Andor szerint Brüsszel az EU-ellenes retorika egyértelmű erősödését érzékeli Nagy-Britanniában, és ez „aggodalom forrása”. Az EU-biztos a londoni gazdasági napilapnak nyilatkozva közölte: személyesen amiatt is aggasztja a jelenség, mert ez a retorika akadályozhatja annak megértését, hogy a folyamat milyen kockázatokat jelenthet Nagy-Britannia számára. Andor László csütörtökön idézett nyilatkozatának előzményeként Theresa May brit belügyminiszter a hétvégén közölte, hogy a kormányzó brit Konzervatív Párt az EU-tagállamokból érkezők szabad beutazásának felülvizsgálatát fontolgatja. Theresa May a The Sunday Times című vezető konzervatív vasárnapi brit lapnak kijelentette: attól tart, hogy az EU-bővítésnek és az akadálytalan utazási szabadságnak nagyarányú gazdasági migráció lesz a következménye. Hozzátette: felkérte William Hague külügyminisztert arra, hogy az unión belüli szabad utazás is legyen része annak a stratégiai felülvizsgálatnak, amelyet a brit kormány tervez Nagy-Britannia és az EU jövőbeni viszonyának meghatározására.
A brit belügyminiszter nem nevezte meg azokat az EU-tagállamokat, amelyeket a szabad beutazás esetleges brit felülvizsgálata érinthet. A The Sunday Times által név nélkül idézett más kormányzati források szerint ugyanakkor Románia és Bulgária ebbe az országcsoportba tartozna. David Cameron brit miniszterelnök a BBC televízió hétvégi politikai magazinműsorában kijelentette, hogy egyetért a belügyminiszter által megfogalmazottakkal. Cameron a BBC-interjúban közölte: hisz az európai egységes piacban és az utazási szabadságban, ám nemrégiben meglátogatott két nagy-britanniai gyárat, és feltette azt a kérdést, hogy mekkora a más EU-tagállamokból érkezett munkavállalók aránya a két üzemben. Az egyikben azt válaszolták, hogy 50 százalék, a másikban azt, hogy 60 százalék, „miközben a mi országunkban oly sok a munkanélküli”. Cameron már korábban több ízben kijelentette, hogy ha a 2004-es EU-bővítés idején a konzervatívok lettek volna kormányon, az akkori munkáspárti kormánnyal ellentétben korlátozták volna a munkaerő-beáramlást az újonnan EU-taggá vált közép- és kelet-európai országokból.
A Konzervatív Párt részéről azonban most hangzott el első ízben és legmagasabb politikai szinten az az igény, hogy az unión belüli szabad utazás és munkaerő-áramlás teljes rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni.