Az ENSZ illetékes főtitkár-helyettese támogatásáról biztosította azt a magyar kezdeményezést, hogy 2013 őszén Budapesten világkonferencián vitassák meg a vízgazdálkodás és a csatornázás problémáit – nyilatkozta Martonyi János. A külügyminiszter az New Yorkban találkozott Hillary Clintonnal, és az amerikai örmény egyházak vezetőivel is.
A magyar diplomácia vezetőjének, aki az ENSZ-közgyűlés általános vitájával kapcsolatban tartózkodott péntekig az amerikai nagyvárosban, módja volt szót váltani Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel. Martonyi János megbeszélést folytatott a kanadai és az egyesült államokbeli örmény egyház vezetőjével, akiknek kifejezte Budapest készségét a Jereván által felfüggesztett kétoldalú diplomáciai kapcsolatok újbóli felvételére.
A külügyminiszter rámutatott, hogy a közgyűlés napirendjének idén is az egyik legfontosabb kérdése a fenntartható fejlődés, ezen belül pedig a víz kérdése. Emlékeztetett: Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki csütörtökön fogadta Áder János köztársasági elnököt, ugyancsak a támogatásáról biztosította a budapesti víz világkonferenciát, amely az első lesz a maga nemében.
„A víz most egyre inkább egy magyar téma” – mondta a külügyminiszter, kitérve arra, hogy Magyarország meghatározó tagja a Víz Barátai Munkacsoportnak, emellett a köztársasági elnök felszólalásának ez volt a fő témája a Rio+20 konferencián, és a kérdéssel Áder János hangsúlyosan foglalkozott az ENSZ-közgyűlés általános vitájában is.
Jan Eliasson, a fenntartható fejlődés kérdéseiben illetékes ENSZ-főtitkárhelyettes, aki pénteken fogadta Martonyi Jánost, a problémakör fontosságával kapcsolatban rámutatott, hogy ma a Földön 1 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, 2,5 milliárd ember pedig olyan területen él, amely nem csatornázott és ahol nincs szennyvíztisztítás.
Martonyi János a kérdéskörrel kapcsolatban hangsúlyozta a nemzetközi összefogás fontosságát, Jan Eliasson pedig arról beszélt, hogy kialakulófélben van az a szerep, amelyet az ENSZ-főtitkárság ezen a téren be tud tölteni, és a támogatásáról biztosította a jövő évi budapesti konferenciát.
„A víz az, amivel Magyarország az elkövetkező hónapokban és években is meg fog jelenni (a világ közvéleménye előtt). Ennek van egy nagyon fontos gazdasági összefüggése is. Nagyon sok országban, Sri Lankától Thaiföldig különböző projektjeink vannak folyamatban. Értünk a vízhez, legyen szó árvízvédelemről, ivóvízről vagy akár szanitációról” – mondta a külügyminiszter.
Martonyi János részt vett az úgynevezett transzatlanti vacsorán, amelynek vendéglátója éves rendszerességgel az amerikai külügyminiszter. Hillary Clinton itt hivatalosan elbúcsúzott a rendezvény részvevőitől, megismételve, hogy jövőre már nem lesz külügyminiszter, akárhogy is alakulnak az amerikai választások. „Tudtam vele beszélni a vacsora előtt és után is, barátságosan. Érintettük röviden a magyarországi fejleményeket, inkább pozitív megközelítésben, azzal persze, hogy ők továbbra is figyelemmel kísérik a dolgokat” – mondta Martonyi János.
A külügyminiszter a további kétoldalú tárgyalásai közül a kazah, a palesztin és az egyiptomi külügyminiszterrel folytatott eszmecseréjét említette meg.
Martonyi János csütörtökön megbeszélést folytatott a kanadai és az amerikai örmény egyház vezetőjével. A külügyminiszter szerint partnerei megértéssel hallgatták az általa kifejtett magyar álláspontot. A két egyházi vezető érzékeltette egyet nem értését a magyar lépéssel kapcsolatban, abban viszont a felek egyetértettek, hogy meg kell keresni a megfelelő megoldást, hiszen senkinek nem érdeke az, hogy a feszültség fennmaradjon. „Jeleztem nekik is, hogy örülnénk, ha jeleznék Jerevánnak, hogy mi szívesen felvesszük ismételten az egyébként általuk, szerintünk indokolatlanul és elsietve felfüggesztett diplomáciai kapcsolatokat” – közölte Martonyi János.
A külügyminiszter beszámolt róla, hogy részt vett az EU-külügyminiszterek informális ülésén, amelyen elsősorban Szíriával, Iránnal és az unió keleti szomszédaival, Ukrajnával, Fehéroroszországgal foglalkoztak.
A Közép-európai Kezdeményezés 18 tagállamának közös reggelijén való részvételét azért nevezte fontosnak Martonyi János, mert ennek a tömörülésnek az elnöki tisztét januártól Magyarország veszi majd át.
„Jövőre úgynevezett közép-európai évünk lesz, amikor mi leszünk az elnökei a Közép-európai Kezdeményezésnek, de egyidejűleg, július 1-jétől mi elnököljük a visegrádi négyeket is. Hat hónapig átfedés lesz, úgyhogy megpróbáljuk a kettőt összekapcsolni és olyan programokat indítani, részben európai uniós finanszírozásban, amelyek érintik mindkét együttműködést” – mondta Martonyi.
A külügyminiszter egyéb programok mellett részt vett a Lelkiismeret Hangja vacsorán, és felszólalt a Civilizációk Szövetsége rendezvényén is.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
Teherán álláspontja szerint Ukrajna lépései túlmutatnak a védekezési együttműködésen.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Klasszikus vízerőművet mindenki látott már, vagy legalábbis képen bizonyosan. A törökök most ezt vették alapul, de sok kicsi sokra megy alapon a hegyekből a város felé tartó vízvezetékekbe építik azt bele. Így részben csökkentik a rezsiköltségeket, részben környezetbarátabban is termelhetik az áramot.
Christopher Landau szerint az ENSZ elveszítette fő küldetését, és másodlagos kérdésekben ragadt le.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa katonai erőt alkalmazna a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajóforgalom védelmében.
A kitoloncolások eszközéhez nyúlna a svéd kormány.
A török elnök megerősítette, hogy Ankara továbbra is támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat.
