Megoszlik a szakértők véleménye a feliratkozásról

A Fidesz-KDNP kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek a választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslatát. Eszerint csak az szavazhat majd, aki kéri felvételét a névjegyzékbe, a választási feliratkozás bevezetése érdekében az alkotmányt is módosíthatják. Az indítvány tartalmazza egyebek mellett a megújuló ajánlási rendszer szabályait, amelyek értelmében az országgyűlési választáson kétszáz ajánlás lenne szükséges az egyéni jelöltállításhoz, továbbá a kampánycsend intézményének megszüntetését.

Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője összefoglalóan úgy kezdte értékelését, hogy a demokráciának van minőségi és mennyiségi eleme is, a második világháború után alapvetően utóbbira került a hangsúly és azt tekintették jobbnak, ha minél többen szavaznak. Az elemző szerint a feliratkozás ugyan egyfajta küszöböt épít be a választásba, de ezért cserébe nagyobb bizalmat is ad a regisztráltaknak, akikről egyfajta tudatosságot feltételez, ezért teszi lehetővé például a kampánycsend és a kopogtatócédulák eltörlését. A Századvég munkatársa tehát úgy látja, az adminisztratív szigorítást a másik oldalon hasonló könnyítéssel is jár. Példaként említette a kopogtatócédulák megszüntetését, amire szerinte a rendszerváltozás utáni évekkel szemben ma már azért nincs szükség, mert a húsz évvel ezelőtti bizonytalansággal szemben jelenleg nem fenyeget a pártrendszer szétaprózódása.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője ettől eltérően úgy fogalmazott, a „jogvesztő és szakmai érvekkel alá nem támasztott előzetes regisztráció bevezetése épp az ellenkező irányba hat: sok százezer ember maradhat le a választásról a teljesen felesleges intézmény miatt”.

A PC szakértője a Tárki egy korábbi kutatására emlékeztetve hangsúlyozza, az aktív választók tíz százaléka 2010-ben az utolsó két hétben határozta csak el, melyik pártot támogatja, vagyis ebből kiderül, hogy az utolsó két hét döntő fontosságú a csalódott, nem elkötelezett, a politikával alig foglalkozó, tehát kiszámíthatatlan választók körében, az előzetes regisztráció bevezetése pedig az ő távoltartásukat szolgálhatja. Az elemző kitért arra is, hogy a választási rendszer átalakításával a kormánypártoknak „saját vélt érdekeik érvényesítése” volt a célja, a változtatások pedig a mindenkori relatív legnagyobb pártnak kedveznek majd. „Jelen pillanatban ez a Fidesz, de ha változik a politikai széljárás, ezek az intézkedések egytől egyik vissza is üthetnek a jelenlegi kormánypártra” – fogalmazott a PC munkatársa.

László Róbert mindemellett előremutató lépéseknek nevezte a jelöltállítás egyszerűsödését, a kampánycsend eltörlését, illetve az akadálymentesítésre való törekvést. Mint közölte, az ajánlószelvény-gyűjtés a korrupció melegágya volt, a könnyebben teljesíthető jelöltállítási feltételek pedig szerinte ugyan elsőre a jelenlegi ellenzéknek lehet hátrányos, de úgy látja a pártok és a választók hamar megtanulnak majd alkalmazkodni a lazább követelményekhez.

A Nézőpont Intézet elemzésében mindenekelőtt kiemeli, a választási eljáráshoz kapcsolódó alkotmánymódosítás nem zárja ki, hogy az Alkotmánybíróság tartalmi kifogásokat emeljen a feliratkozással szemben. Az intézet szerint fontos vitatéma lesz, hogy megfelel-e az alkotmányosság szabályainak, ha a parlamenti ciklusok közben csak a választójogosultságot szerzett választóknak nyílik meg a feliratkozás lehetősége. A cég munkatársai ugyanakkor azon a véleményen vannak, hogy a választási feliratkozás ettől függetlenül könnyen hozzáférhető és nyitott lesz. Megjegyzik továbbá, hogy az új eljárási szabályok alapján erősödhet a választói részvétel jelentősége a szavazásokon, a 2014-es erőviszonyok ismerete nélkül azonban nem kívánják megjósolni, mely politikai erőnek kedvez majd az új rendszer, noha hozzáteszik: az elkötelezett, könnyen mozgósítható szavazóbázissal, valamint kiépült szervezettel és aktivistahálózattal rendelkező pártok egyértelműen előnyre tehetnek szert.

A Nézőpont Intézet szerint a kopogtatócédulák eltörlésével járó egyszerűbb jelöltállítási rendszer mögött vélhetően az a szándék húzódik meg, hogy az ellenzéki pártok az egyfordulós választás ellenére is külön-külön mérettessék meg magukat a kormánypártokkal szemben.

Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy akár százezres nagyságrendben is csökkentheti a választási részvételt az előzetes regisztráció, különösen a pártok iránt el nem kötelezett szavazók körében. Az elemző problémásnak nevezi például, hogy – az Egyesült Államok mintájára – miért ne lehetne a szavazás napján is biztosítani a feliratkozás lehetőségét, továbbá szintén megjegyzi, hogy alkotmányossági problémákat is felvethet az, hogy a regisztráció elmulasztása a következő három év összes időközi vagy előrehozott választásából történő kizárással járna.

A Magyar Progresszív Intézet is örömmel nyugtázza ugyanakkor a kampánycsend és a kopogtató cédulák megszüntetését, utóbbihoz azonban hozzáfűzik, hogy az új rendszer tovább aprózhatja a már egyébként is tagolt baloldalt, ami szerintük a pártok közötti verseny „közvetett, de morálisan nem éppen kifogásolhatatlan manipulálásának gyanúját veti fel”. Filippov Gábor emellett „régi szívügyükként” említi a kormányoldal vakok és gyengénlátók szavazati jogával összefüggő egyenlőtlenség felszámolására tett kísérletét.