Orbán Viktor: Magyarország továbbra is a józan hang politikáját követi
Ukrán háború, nemzetközi elfogatóparancs, gazdasági semlegesség, nemzeti konzultáció – ezekről beszélt a Kossuth Rádióban a miniszterelnök.
Az LMP véleménye szerint korántsem biztos, hogy valódi az az állítólag a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által támasztott feltételsor, amely a Magyar Nemzetben jelent meg csütörtökön. Tóth Gergely elemző úgy véli: a közölt követelések valósak, ugyanakkor indokolatlanok.
A Magyar Nemzet szerint a Nemzetközi Valutaalap nyugdíjcsökkentést, nyugdíjkorhatár-emelést, a családi pótlék csökkentését, személyi jövedelemadó emelést, privatizációt, az utazási kedvezmények csökkentését, bürokrácialeépítést, általános, értékalapú ingatlanadót, az önkormányzatok kiadásainak csökkentését, a bankadó eltörlését követeli, valamint pénzjuttatást a bankszférának. Orbán Viktor kormányfő a Fidesz-KDNP-frakció döntését bejelentve csütörtökön azt mondta: „ezen az áron, így nem” kell biztonsági, pénzügyi garancia az IMF-től és az Európai Uniótól. A miniszterelnök Facebook-oldalán közölte, hogy a kabinet a következő napokban egy alternatív IMF/EU-tárgyalási javaslatot készít.
Az LMP véleménye szerint korántsem biztos, hogy valódi az az állítólag a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által támasztott feltételsor, amelyik a Magyar Nemzet című napilapban jelent meg csütörtökön – mondta az MTI-nek a miniszterelnök szavaira reagálva Vágó Gábor. Vágó Gábor hangsúlyozta: a kérdésben tisztán kellene látni, de számukra úgy tűnik, hogy a Fidesz „az IMF-re akarja rákenni a gazdaságpolitikájának kudarcát”. A képviselő leszögezte: elengedhetetlennek tartanának egy gazdaságpolitikai fordulatot és kiigazítást, de annak a politikai árát a Fidesznek kell megfizetnie.
Orbán Viktor bejelentése kapcsán Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője azt mondta: nagyon messze kerültünk az IMF-fel tervezett hitel megállapodástól. Véleménye szerint a miniszterelnök facebookos bejelentése alapján igaznak tűnnek a sajtóban közölt IMF-követelések. Tóth Gergely az MTI kérdésére elmondta, hogy a lap által nyilvánosságra hozott listát nem indokolják Magyarország reálgazdasági folyamatai, a gazdaság állapota egy ilyen méretű kiigazítást nem igényel. Kiemelte: a nyilvánosságra került lista a valós, mintegy 300-400 milliárd forintos kiigazítási igény többszörösét öleli fel, ami teljesen indokolatlan, a feltételek meglehetősen eltúlzottak.