Ibolya Tibor kimondta azt is, hogy az MSZMP ideiglenes intézőbizottságának valamennyi tagja, ha élne, ezzel a bűncselekménnyel gyanúsítható lenne – de már csak Biszku Béla él közülük. A főügyész a rendszerváltás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás jelentős mérföldkövének nevezte a gyanúsítást.
A megbízott főügyész közlése szerint Biszku Béla együttműködő volt, ugyanakkor tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, és vallomást nem tett. Tájékoztatott arról is, hogy Biszku Bélától lőszereket foglaltak le, ez azonban nem képezi a gyanúsítás tárgyát. Az MTI kérdésére elmondta: az ügyészség kezdeményezte Biszku Béla házi őrizetbe helyezését. A főügyész szerint a 91 éves gyanúsított esetében a legszigorúbb kényszerintézkedés nem indokolt.
Frissítés
Biszku Bélát két, az 1956-os eseményeket követő sortűzzel, a budapesti Nyugati téri és a salgótarjáni sortűzzel összefüggésben gyanúsítják.
Az ügyészség szerint az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága – amelynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt – közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki neki, amelyeket a karhatalmi erők végrehajtottak. Biszku Béla ezzel a hatóság szerint rábírta a karhatalmi erőket a háborús bűntettek elkövetésére, valamint társaival ezekre a bűncselekményekre szövetkezett.