Áder: Tisztességes embernek az ártatlan áldozatok oldalán a helye

Tisztességes embernek az ártatlan áldozatok oldalán a helye, a cselekvés oldalán, közös értékeink, a demokrácia, az erkölcs és az igazság oldalán, szemben a kirekesztéssel, a gyűlölettel, a diktatúrával, az erőszakkal – mondta Áder János köztársasági elnök, a Wallenberg-év fővédnöke vasárnap Budapesten a Dohány utcai zsinagógában, a Wallenberg-emlékesten. Az államfő a Külügyminisztérium és az Élet Menete Alapítvány rendezvényén úgy fogalmazott: több ezer honfitársunk a túlélés esélyét kapta meg a holokauszt idején embermentő svéd diplomata Raoul Wallenbergtől és bátor segítőitől. Köztük azoktól a honfitársainktól, akik a lelkiismeret parancsát követve a maguk lehetőségei és képességei szerint megtettek mindent az üldözöttek megmentéséért – tette hozzá. Áder János emlékeztetett arra: voltak, akik keresztleveleket hamisítottak, voltak, akik menedéket, búvóhelyet adtak, voltak, akik élelemmel segítettek, és voltak, akik saját házasságlevelükkel menekítettek ki másokat a halál torkából.

Hangsúlyozta: sohasem feledhetjük el mindazokat, akiket egyetlen okból pusztított el a nemzeti szocialista államgépezet: mert zsidónak születtek. Ők a honfitársaink voltak – jegyezte meg. A köztársasági elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „akkor vagyunk méltók Wallenberg és a munkáját segítő, vagy a hozzá hasonlóan cselekvő magyarok emlékéhez, ha mi is azt az utat járjuk, amin ők jártak előttünk. Tőlük azt tanulhatjuk meg elsősorban, sorsközösséget kell vállalnunk egymással, hogy ne váljunk sorstalanná. Azt kell erősítenünk, ami összeköt minket”. Rámutatott: újra meg újra ki kell mondanunk, hogy senki semmilyen ideológia vagy politikai meggyőződés nevében nem fordulhat honfitársa ellen. Nem kívánhatja annak halálát, sorsának rosszra fordulását, hátrányos megkülönböztetését, politikai nemzetünkből való kirekesztését. Áder János arról is beszélt, hogy „az erkölcsös cselekvés parancsa eleven hagyományként él a magyarokban. Ez a hagyomány Wallenberg budapesti tevékenységének sikeréhez is hozzájárult. Ez jutott kifejezésre akkor is, amikor a Szovjetunió széthullása után, majd a balkáni háborúk idején zsidó menekültek százezreinek tranzit-országként való befogadása, az 'aliyah' támogatása az 1990-es évek elején természetes volt számunkra”.

Hozzáfűzte: természetes számunkra az is, hogy „úgy tekintsünk a velünk élő kisebbségek tagjaira, mint akiknek saját identitásuk megőrzésében nyújtott teljesítményük magyarságukat is erősíti”. Az államfő szólt arról, hogy Magyarország az államalapító Szent István király óta befogadó ország, „kultúránkat is a befogadás tette naggyá, miként a magyar nyelv is a befogadás elvét követve vált a világ egyik leggazdagabb nyelvévé.” Idézte Szent István király Imre fiához írt, „de nekünk is szóló” Intelmeit, amelyben az áll: „az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”

A rendezvényen megjelent a Wallenberg-est két védnöke, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Részt vett az eseményen továbbá mások mellett Németh Lászlóné gazdasági miniszter, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Fónagy János közlekedésügyi államtitkár, Bába Iván külügyminisztériumi államtitkár, Gloviczki Zoltán oktatási helyettes államtitkár, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kiss Péter és Suchman Tamás volt szocialista miniszterek, Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Vatikán magyarországi nagykövete, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, valamint a diplomáciai testület több tagja. A Wallenberg-est moderátora Gordon Gábor, a magyar Élet Menete Alapítvány elnöke volt.