1994 óta lett volna lehetőség felelősségre vonni Biszkut

A nemzetközi egyezmények alapján már 1994-ben eljárást indíthattak volna Biszku Béla ellen az 1956-os salgótarjáni sortűz ügyében – mondta Gellért Ádám nemzetközi jogász, a lex Biszkunak nevezett jogszabály kidolgozója a Duna Közbeszéd című műsorában hétfőn. Gellért Ádám a műsorban felidézte: korábban a jobbikos képviselők a lex Biszku alapján emberiesség elleni bűncselekmény miatt Biszku Béla belügyminiszteri, 1957. március 1-je utáni tevékenységével összefüggésben tettek feljelentést.

Hétfőn az ügyészség

azt jelentette be, hogy 1956-os sortűzügyekben a genfi konvenció alapján gyanúsították meg Biszku Bélát. A nemzetközi jogász szerint a legnagyobb kérdés, hogy eddig miért nem indult meg az eljárás. Elmondta: Biszku Bélát a salgótarjáni sortűzzel kapcsolatban felbujtóként gyanúsították meg. Emlékeztetett arra, hogy Biszku Bélát a salgótarjáni sortűzperben már 1994-ben kihallgatták.

Véleménye szerint azóta az ügyészségnek hivatalból el kellett volna járnia ezekkel az ügyekkel kapcsolatban. A sortűzperben a bíró kimondta, hogy a tizenkét vádlottból tízzel szemben teljesen megalapozatlan volt a vád, de sérült a törvény előtti egyenlőség alkotmányos alapelve, amikor nem indítottak nyomozást olyan vezetők ügyében, mint például Biszku Béla, Czinege Lajos és Földes László, akik ellen legalább annyi, ha nem több bizonyíték állt rendelkezésre – fejtette ki Gellért Ádám. A nemzetközi jogász szerint a bíró azt is kimondta, hogy velük szemben eljárást kellett volna indítani.

Gellért Ádám hozzátette,

2010-ben ő maga is megtette a jobbikos képviselőkkel hasonló tartalmú feljelentését, de azt a Legfőbb Ügyészség is elutasította. A jogász azt mondta, számára megfejthetetlen, mi történt az elmúlt két évben. Úgy fogalmazott: egy olyan ügyben kezdett el nyomozni a nyomozó ügyészség, amelynek semmi köze az '56-os sortüzekhez, most pedig mintha hivatalból kezdeményezné az eljárást, amelyet már az elmúlt 18 évben meg kellett volna tennie.

A jogász arra is kitért, hogy a szóban forgó sortüzekről szóló dokumentumokat történész szakértők már 1993-ban, 1994-ben és 1995-ben benyújtották a bíróságnak. Az pontosan nem dokumentált, hogy attól az Ideiglenes Intéző Bizottságtól, amelynek Biszku Béla is tagja volt, hogyan mentek a parancsok a Katonai Tanácshoz. Gellért Ádám azt mondta, kíváncsi, milyen dokumentumok kerülnek majd elő ezzel kapcsolatban, fontos lenne látni, minek alapján indítottak most eljárást Biszku Béla ellen.

A bíróság hétfőn lakhelyelhagyási tilalom alá helyezte Biszku Bélát. A végzés nem jogerős, az ellen az ügyészség és Biszku Béla is fellebbezett.