Vona: A Kárpát-medence közösségeinek rendszerváltásra van szüksége

A délvidéki magyarságnak, ahogy minden magyar közösségnek a Kárpát-medencében, rendszerváltozásra van szüksége - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerdán Szabadkán. „Egészen új világ alakul ki most a szemünk láttára, az új kérdések és problémák kezelésére a teljes Kárpát-medencében új politikai erőkre van szükség” – mondta a pártelnök a Magyar Remény Mozgalomnak (MRM) a vasárnapi szerbiai választások előtt tartott kampányzáró rendezvényén a szabadkai Új Városháza nagytermében.

A politikus a mintegy kétszáz fős hallgatóság előtt azt kérte a Jobbik délvidéki szimpatizánsaitól, voksaikkal támogassák az MRM-et, hogy a párt bizonyíthassa, képes megadni saját válaszait ezekre az új kérdésekre. Vona Gábor szerint kínálkozik a párhuzam a Jobbik és az MRM története között. A különbség annyi, hogy a délvidéki magyar párt csaknem egy évtizeddel később kezdett bele abba a munkába, amely  révén a Jobbiknak már sikerült áttörést elérnie a magyarországi közéletben.

A Jobbik elnöke hangsúlyozta, sok az azonosság a két párt programjában is: mindkét szervezet támogatja a helyi közösségek önfenntartó képességének erősítését, szorgalmazza a mezőgazdaság és az arra épülő élelmiszeripar fejlesztését, és vallja, helye van a polgárok alulról szerveződő önvédelmének, ha az állam nem képes szavatolni biztonságukat.

László Bálint, az MRM elnöke már önmagában sikerként értékelte, hogy a két és fél éve létrejött párt – több mint 3800 választó közjegyző által hitelesített ajánlását összegyűjtve – önálló listát tudott állítani tartományi szinten és nyolc önkormányzatban. Az MRM tartományi listáját vezető politikus szerint gyökeres változásra van szükség a délvidéki magyar közéletben és politikai szemléletben.

A párt harmincpontos programjából László Bálint kiemelte a közbiztonság javításának szükségességét, a polgárőrség intézményesítését, a munkavállalói jogok bővítését. A pártelnök úgy vélte: további lépésekre van szükség az autonómia erősítése érdekében, ezért át kell alakítani a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, s kiigazításra szorul a vagyon visszaszármaztatásról szóló jogszabály is, melyben továbbra is él a kollektív bűnösség elve.