A pártállam működése során keletkezett állambiztonsági akták sorsát vizsgáló parlamenti bizottságot kezdeményezett az LMP, de rajtuk kívül csak a Jobbik és három független képviselő támogatta a testület felállítását, így nem gyűlt össze a szükséges 78 aláírás.
Az LMP szerint az elmúlt húsz év politikai erőinek a közös szégyene, hogy nem állhat fel a pártállam működése során keletkezett állambiztonsági akták sorsát vizsgáló parlamenti bizottság – mondta Schiffer András. „Sajnálatos módon összenőtt, ami összetartozik” – jelentette ki a politikus. Schiffer szerint azért nem állhatott fel a testület, mert a Fidesz és az MSZP „összezárt” és képviselői nem támogatták a kezdeményezést. Hozzátette: éppen ezek azok a pártok, akik felelősek azért, hogy a rendszerváltozást követően a „szőnyeg alá söpörték” az iratnyilvánosság ügyét.
A bizottság felállítása mellett az LMP és a Jobbik politikusai, illetve három független képviselő, Szili Katalin, Ivády Gábor és Molnár Oszkár állt ki, így viszont nem gyűlt össze a minimálisan szükséges 78 aláírás. Schiffer emlékeztetett arra, hogy három héttel korábban azért kezdeményezték a vizsgálóbizottság létrehozását, mert egy jogállamban elfogadhatatlan módon az iratmegsemmisítés gyakorlata az 1990-es, úgynevezett Duna-gate botrány, illetve még a rendszerváltozás után is folytatódott. Hangsúlyozta, a bizottság azt vizsgálta volna, kik férhettek hozzá az állambiztonsági iratokhoz, illetve hogy kiket és milyen felelősség terhel az iratmegsemmisítésekért. A vizsgált időszak Németh Miklós kormányától egészen a második Orbán-kormány időszakág tartott volna. Leszögezte: ennek ellenére pártjuk továbbra is elkötelezett a kommunista állambiztonsági múlt feltárásában.
Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a továbbiakban, azt felelte, kíváncsian várják, hogy mit tesz a kormány a Nemzeti Emlékezet Bizottság ügyében. Hozzátette, továbbra is az az álláspontjuk, hogy a testület felállításának „belengetése” egy elterelő hadművelet. Szerinte szükség lehet egy ilyen bizottságra, lengyel, illetve dél-afrikai mintára, de előbb meg kell teremteni az aktanyilvánosságot. Schiffer az ügy szomorú apropójának nevezte, hogy elhunyt Orosz István, akit az első szamizdatosként jellemzett, „akit annak idején, a Kádár-rendszer végén az állambiztonsági szolgálatok kényszerítettek külföldre”. Mint mondta, ő volt az, aki példát mutatott abból, hogyan lehetett nem együttműködni a kommunista rendszerrel. Kijelentette: Orosz és a hozzá hasonló kevesek emlékének is tartoznak azzal, hogy nem hagyják annyiban, ha „a hatalom a szőnyeg alá akarja söpörni az aktanyilvánosság ügyét”.
Tüdőlövést kapott a Tisza kampánya a megszorító csomag kiszivárgásával, és már a Medián is a Fidesz erősödését mutatja. A Mestertervben G. Fodor Gábor és Mráz Ágoston Sámuel elemzik az őszt.
A Mandiner megkeresésére Komjáthi Imre reagált.
„A választók memóriájába beégett a 2010 előtti időszak, így a többség nem dől be még egyszer ugyanannak a hazugságnak” – hangsúlyozta Deák Dániel.
Még mindig fent van az a bizonyos szájzár…
Vége a Tisza Párt szárnyalásának. A legfrissebb számok szerint Magyar Péterék 40 százaléknál falba ütköztek, sőt, vidéken már zuhan a népszerűségük. Eközben a kormánypártok stabilan őrzik a vezetést – a kutatásból az is kiderül, ki profitálhatott a Tisza mélyrepüléséből.
Kiderült a feketeleves: Brüsszel új klímaadója évi 575 ezer forintos plusz terhet rakna minden magyar családra, csak hogy legyen pénz Ukrajnára. A Századvég felmérése szerint még Magyar Péter szavazóinak többsége is ellenzi az őrült sarcot, a párt EP-képviselői mégis beálltak a javaslat mögé – mutatjuk a döbbenetes számokat.
Ez lenne az elnök eddigi legnagyobb külpolitikai eredménye.
Két napon át folyt az eszmecsere a nemzeti önrendelkezésről, a kultúra, a szólásszabadság és a demokrácia válságáról Brüsszelben.
