Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője Kovács Zoltánnal értett egyet, ő is úgy vélte: egységes sémára épülő képet közöl a nyugati sajtó Magyarországról, míg Braun Róbert (Braun and Partners) azt mondta: a megközelítés egységét az adja, hogy a cikkek a demokrácia, a jogállam elvein alapulnak.
Ezt megelőzően a médiapiac alakulásáról és a válság hatásairól hangzottak el előadások. Az egész médiapiac szűkülésére, összevonásokra számít Bayer József, az Axel Springer Budapest ügyvezető igazgatója, aki szerint ez nemcsak a kiadókra vagy más médiavállalatokra lesz jellemző, hanem akár a nyomdákra vagy a felsőoktatásra is. A költségcsökkentést a jövőben a médiafogyasztás és a hirdetések visszaesése is szükségessé teszi, de a magyar médiapiac sajátosságai is „egészséges zsugorodást” feltételeznek. Példaként említette, hogy mintegy kétszer annyi magyar nyelvű televízió látja el a hazai lakosságot, mint amennyi Németországban áll az emberek rendelkezésére. Szűkülő piac esetén a bevételek a piacvezető médiumokhoz vándorolnak – tette hozzá. Magyarországon az emberek egyelőre a fizetésüknek az európai uniós átlagnál, de még a Németországban tapasztaltaknál is nagyobb hányadát költik sajtótermékekre és könyvekre, Bayer József szerint a jövőben ez is változhat.
Őszre jelezte a magyarországi RTL-csoport új csatornája, az RTL 2. elindulását Dirk Gerkens ügyvezető igazgató. Az egyik legversengőbb, több mint száz magyar nyelvű televíziós csatornával rendelkező piacon a csoport – elmondása szerint – erős kábelcsatorna-portfoliójával kívánja megtartani pozícióját. A piaci változásokat ismertetve közölte: ma már a televíziók sem tudják kizárólag reklámbevételekből finanszírozni a műsorkészítést, a minőségi tartalmakért a nézőknek is fizetniük kell.