A médiapiac jelentős szűkülését hozhatja a válság

A Magyarországról kialakult nemzetközi képről, és annak megváltoztatásának lehetőségeiről vitáztak külföldi médiumok tudósítói és kommunikációs szakemberek a siófoki Media Hungary konferencián, kedden este. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint a Magyarországról a nyugati sajtóban megjelenő, hasonló szókészletre épülő vélemények kialakításában az ellenzéknek alapvető szerepe van. Saját feladatát is ismertette, amikor azt mondta: az ezekben használt fogalomkészletet meg kell újítani, és csatornákat kell teremteni ahhoz, hogy a mondanivaló torzításmentesen jusson el a közönséghez, jelenleg ugyanis gyakran előítéletesek az országról szóló tudósítások, vélemények.

Nick Thorpe, a BBC magyarországi tudósítója egyetértett azzal, hogy léteznek sztereotípiák az országgal és a jelenlegi kormánnyal szemben. Gordon Fairclough (Wall Street Journal) szerint nincs megállapodásokon nyugvó véleményalkotás az országgal szemben, Kester Eddy (Financial Times) pedig visszautasította a Magyarországgal szembeni előítéletesség vádját.

Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője Kovács Zoltánnal értett egyet, ő is úgy vélte: egységes sémára épülő képet közöl a nyugati sajtó Magyarországról, míg Braun Róbert (Braun and Partners) azt mondta: a megközelítés egységét az adja, hogy a cikkek a demokrácia, a jogállam elvein alapulnak.

Ezt megelőzően a médiapiac alakulásáról és a válság hatásairól hangzottak el előadások. Az egész médiapiac szűkülésére, összevonásokra számít Bayer József, az Axel Springer Budapest ügyvezető igazgatója, aki szerint ez nemcsak a kiadókra vagy más médiavállalatokra lesz jellemző, hanem akár a nyomdákra vagy a felsőoktatásra is. A költségcsökkentést a jövőben a médiafogyasztás és a hirdetések visszaesése is szükségessé teszi, de a magyar médiapiac sajátosságai is „egészséges zsugorodást” feltételeznek. Példaként említette, hogy mintegy kétszer annyi magyar nyelvű televízió látja el a hazai lakosságot, mint amennyi Németországban áll az emberek rendelkezésére.     Szűkülő piac esetén a bevételek a piacvezető médiumokhoz vándorolnak – tette hozzá. Magyarországon az emberek egyelőre a fizetésüknek az európai uniós átlagnál, de még a Németországban tapasztaltaknál is nagyobb hányadát költik sajtótermékekre és könyvekre, Bayer József szerint a jövőben ez is változhat.

Őszre jelezte a magyarországi RTL-csoport új csatornája, az RTL 2. elindulását Dirk Gerkens ügyvezető igazgató. Az egyik legversengőbb, több mint száz magyar nyelvű televíziós csatornával rendelkező piacon a csoport – elmondása szerint – erős kábelcsatorna-portfoliójával kívánja megtartani pozícióját. A piaci változásokat ismertetve közölte: ma már a televíziók sem tudják kizárólag reklámbevételekből finanszírozni a műsorkészítést, a minőségi tartalmakért a nézőknek is fizetniük kell.

Szabó György, Sanoma Média Budapest vezérigazgatója úgy vélte: a média mind jövőképét, mind az üzleti modelleket tekintve válságban van. A gazdaságban egyre kisebb szerepet betöltő, ugyanakkor a technológiai fejlődés miatt beláthatatlan médiapiac magyar szereplői szerinte nem tehetnek mást, mint hogy a külföldi, például a brit tapasztalatokat veszik alapul. Egy jövőképet azonban felvázolt számukra: nagy médiavállalatokat a jelenlegi számban nem tud eltartani az ország.