Szakértők: A Magyar Narancs jóhiszeműen járt el Jáksó-ügyben

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szabályozza azt, hogy egy riportalany milyen feltételek mellett tilthatja meg egy vele készült interjú megjelentetését. A héten a Magyar Narancs hetilap közölte a Jáksó László producerrel készült interjút a nyilatkozó tiltása ellenére, korábban a Népszabadság hozta le a Hegedűs Zsuzsa szociológussal rögzített beszélgetést a miniszterelnöki főtanácsadó hozzájárulásának visszavonása ellenére. Az MTI médiajogászokat és szakmai szervezeteket kérdezett meg a témában.

Az újságírók számára teremt kedvező helyzetet a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény - mondta az MTI-nek Polyák Gábor médiajogász, hangsúlyozva: egy interjú visszavonására csak akkor van lehetőség, ha azt a szerkesztőség érdemben megváltoztatta. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője úgy vélte: érdemi változtatás a tartalmi, és nem a stilisztikai módosítást jelenti. Kizárja az interjúalanynak ezt a jogát ugyanakkor az, ha a megszólaló közszereplő vagy a nyilatkozat közügyet érint. A Magyar Narancs esetében ilyen témában kérdezték a riportalanyt, így Polyák Gábor szerint a lap jóhiszeműen járt el akkor, amikor közölte az írást, annak ellenére is, hogy ahhoz a nyilatkozó nem járult hozzá.

A médiajogász a megszólaló felelősségét hangsúlyozta, amelyet a nyilatkozattételkor kell érvényesíteni. A Magyar Narancsnak interjút adó Jáksó László számára világos lehetett a beszélgetés témája, és az is, hogy provokatív kérdésekre kell válaszolnia – vélte Polyák Gábor, aki szerint a közölt interjú nem tartalmazott olyan elemet, amely bármilyen módon sérelmes lehetne. Arra is felhívta a figyelmet: a törvény azt nem teszi lehetővé, hogy a nyilatkozó átírja a neki nem tetsző részeket, csak a visszavonást említi. Mint mondta, az újságírókban ugyanakkor él egy „mítosz” a riportalanyok jogaival kapcsolatban, a szabályozás azonban a gyakorlatnál sokkal szűkebb lehetőséget ad számukra.

A Médiatanács Médiatudományi Intézetének munkatársa elmondta, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény megfelelő passzusai részletesen kifejtik a nyilatkozatok visszavonására vonatkozó szabályokat. Mayer Annamária úgy vélte, hogy a konkrét eset megítéléséhez a történtek alaposabb ismerete szükséges, e nélkül elhamarkodott lenne eldönteni, hogy a hetilap etikusan járt-e el vagy sem. Mint mondta, a hatályos szabályozás ilyen esetekben mind a médiaszolgáltatónak, mind pedig a nyilatkozónak biztosít jogokat.

A nyilatkozónak például közlés előtt, saját kérésére, joga van megtekinteni az interjút, és a nyilatkozatot például vissza is vonhatja, ha azon időközben olyan változtatások történtek, melyek számára sérelmesek lehetnek. Ugyanakkor pusztán a szöveg hangvételének, terjedelmének vagy stílusának megváltoztatása nem indokolhatja a tiltást, a riportalany akkor élhet ezzel a lehetőséggel, ha alapvető ténybeli adatok, lényeges információk jelennének meg helytelenül.

A jogszabály a médiaszolgáltató munkáját könnyíti meg azzal, hogy ha a nyilatkozó közéleti ügyekben fejti ki véleményét, illetve közszereplőként nyilatkozik valamiről, akkor nem vonhatja vissza a nyilatkozatot. Természetesen az, hogy ki közszereplő és az, hogy mi számít közéleti eseménynek, minden ügyben egyedi döntést igényel – mondta Mayer Annamária.

A szakértő hozzátette: ha a feleknek a konkrét ügyben vitája van egymással, akkor a megfelelő társszabályozó szervhez kell fordulniuk, amelyet a Médiatanács a médiatörvény alapján az ilyen jellegű panaszok kezelésével megbízott.

Barát Tamás, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Etikai Bizottságának elnöke – hangsúlyozva, hogy testülete ilyen ügyet még nem vizsgált, ezért csak saját álláspontját közölheti – azt mondta: az interjú olyan műfaj, ahol az interjúalany gondolatait kell az újságírónak hűen követnie, még akkor is, ha az újságíró ezzel nem ért egyet. Az Etikai Bizottság elnöke szintén felhívta a figyelmet arra: médiatartalmak alapvető szabályai előírják, hogy „tilos visszaélni a médiatartalom-szolgáltatónak adott, nyilvános közlésre szánt nyilatkozat közzétételébe történt beleegyezéssel”, valamint azt is, hogy a média köteles az interjút „a nyilatkozatot adó személynek – annak kérelmére – megmutatni”.

Szerinte a jogszabály előírása értelmében csak bizonyos feltételek mellett lehet visszavonni a nyilatkozatot. A konkrét ügyben csak egy vizsgálat során állapítható meg, hogy ezek a feltételek fennállnak-e. Vizsgálni kell például azt, hogy a riportalany kért-e bármilyen változtatást, és ezt a lap végrehajtotta-e – hívta fel a figyelmet.

Ha valaki vállalja a nyilatkozattételt, akkor ezt megfelelő felelősséggel kell tennie – véli a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének (MAKÚSZ) elnöke. Szikora József megerősítette, hogy a törvény akkor ad lehetőséget egy interjú közlésének megtiltására, ha az újságíró vagy a szerkesztő azt érdemben megváltoztatta, és ez sérelmes a nyilatkozó számára.

A MAKÚSZ elnöke ugyanakkor úgy vélte: a kérdés részben a jog keretein kívül áll, etikai megfontolásból helyt lehet adni egy ilyen kérésnek. Elmondta azt is: ritkán tapasztalt olyat, hogy egy interjúalany utólag nem járult hozzá a vele készült anyag közléséhez, sőt inkább az fordult elő a gyakorlatában, hogy a nyilatkozó az újságíróra bízta, mit közöl, így utólag ritkán kontrollálta bárki is a megjelenés előtt álló anyagot.