Egy brit politikai tanácsadó elmagyarázza, miért lehet a Fidesz 14 éve hatalmon
Edward M. Druce hat pontot sorol fel, amely alapján sikeresen működik a magyar kormány, s szerinte mindezt a britek is megtanulhatnák.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter közlése szerint a miniszterelnök nem köteles nyilvánosságra hozni a szabadsága alatti tevékenységével kapcsolatos adatokat.
Orbán Viktorhoz Varju László, a Demokratikus Koalíció egyik politikusa fordult írásbeli kérdéssel annak tisztázását várva: jól érti-e, hogy a mindenkori miniszterelnök szabadsága (mikor megy szabadságra, mennyi időre és hová) a kormány szerint nem köz-, hanem magánügy, és hogy ezekről a kérdésekről a kabinet szerint még utólagosan sem kell tájékoztatni a közvéleményt. „Ugyanez volt-e a felfogásuk az előző két kormányzati ciklus idején, ellenzékben is? Ha igen, úgy miért követelték akkoriban rendszeresen a miniszterelnöki szabadság említett részleteinek nyilvánosságra hozatalát?” – kérdezte.
A miniszterelnök helyett válaszoló Navracsics Tibor erre azt közölte: „Mivel a szabadság alatti tevékenység annak lényegénél fogva az érintett személy által ellátott közfeladattal nincs összefüggésben, az a magánszemély közfeladattal össze nem függő személyes adata”, amelynek nyilvánosságra hozatalára sem az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, sem más jogszabály alapján „nem áll fenn jogi kötelezettség” – írta.
Varju László korábban már érdeklődött arról, hogy Orbán Viktor idén volt-e már szabadságon, amelyre – szintén Navracsics Tibortól – március 21-én azt az írásbeli választ kapta: a miniszterelnök - aki az általános szokásnak megfelelően szabadsága idejére mindig lemond a személybiztosításról – az idei esztendőben egy napot volt szabadságon. Hozzátette: a szabadságok alatti magánutak célját éppen azért nem hozzák nyilvánosságra, hogy lehetőség legyen a személybiztosításról történő lemondásra.