A kormányzati struktúráról, a családpolitikáról, az egészségügyről, az oktatási rendszer átalakításáról és a tandíjról is vitázott az eddigieknél békésebb Tárcatükör rendezvényen Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) vezetője és Ujhelyi István, az MSZP alelnöke.
A kormányzati struktúráról, a családpolitikáról, az egészségügyről, az oktatási rendszer átalakításáról és a tandíjról vitázott csütörtök este a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott Tárcatükör rendezvényen Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) vezetője és Ujhelyi István, az MSZP alelnöke.
Ujhelyi István szerint a 168 különböző szervezeti egységből álló Nefmi jelenlegi méretében, ágazati összetettségében működésképtelen, ezért egy következő kormányzati struktúrában legalább kétfelé kellene osztani. Réthelyi Miklós is szokatlannak, de előnyösnek nevezte a jelenlegi minisztériumi struktúrát. Elmondta: a csúcsminisztériumi berendezkedés előnye, hogy a különböző szakterületek képviselői heti rendszerességgel ülnek egy asztalhoz, miközben az államtitkárságok nagyfokú önállósággal dolgoznak. Kitért arra is, hogy az államháztartási hiány csökkentése érdekében el kellett fogadnia olyan döntéseket is, amelyek következtében „a hiányt kellett szétosztani” a minisztériumon belül.
Ujhelyi szerint a KDNP erőlteti rá a kormányzatra azt a családpolitikai nézetet, amely szerint „támogatáspolitikában és minden másban nem létezik más – gyermeknevelés szempontjából sem –, csak a férfi és a nő házasságon belüli gyermekvállalása”. Az MSZP alelnöke a családtámogatási rendszeren keresztül az egykulcsos adózási rendszert is bírálta, mert az - szavai szerint - az olyan magas jövedelműeknek kedvez havi százezrekkel, mint az Orbán vagy az Ujhelyi család. Réthelyi ezzel szemben a tárca eredményei közé sorolta a családtámogatási rendszer átalakítását. Hangsúlyozta: „mindenhol az egyedül maradás következményeit látják, így nekik kell a legtöbb állami segítséget adni”.
Ujhelyi az MSZP-SZDSZ-kormány bukását elindító szociális népszavazásra is utalt, majd Orbán Viktor akkori szavait idézte: akkor azt mondta, többletforrásokra lenne szüksége az egészségügynek, de most, immár kormányon már jelentős forrásokat vonnak el az ágazattól. Arra a felvetésre, hogy a kórházak állami átvételével egyetért-e, azt mondta: „van, amelyikkel igen, és van, ahol nem”. Jelezte, vannak azonban olyan helyek, ahol muszáj, hogy az állam átvegye az irányítást, a fenntartást, mert egyébként „bedől az intézmény”. Réthelyi az egészségügy folyamatos átszervezéséről beszélt. Mint elmondta, a kórházak működtetését és fejlesztéseit részben uniós forrásokból biztosítják.
A tandíjról folytatott vitában az MSZP alelnöke azt mondta, Magyarországon „egyenesen elzárták a szegény gyerek felemelkedésének lehetőségét”. Szavai szerint drámai következményei lesznek a tandíjnak, ahogy a tankötelezettségi kor 16 évre történő leszállításának is. A tárca eredményei közé sorolta a köznevelési és felsőoktatási törvény megszületését. Mint elmondta, a legnagyobb változás a felsőoktatás területén volt. A részösztöndíj bevezetése, illetve a diákhitel kiegészített formája is előkészületben van - tette hozzá. Hangsúlyozta: kevesebb lett az ösztöndíjas hely, de másban nem változott a rendszer.
Réthelyi Miklós szerint „a szegény gyerekek nem buták, azokat zárták el a felsőoktatás elől, akik nem érték el a 240 pontot”. Hozzátette: a családi pótlék iskoláztatási pótlékra változott, vagyis nem kap pénzt a szülő, ha nem jár iskolába a gyereke.
Ujhelyi még a beszélgetés megkezdése előtt fontosnak tartotta elmondani, elfogadhatatlannak tartja, hogy a korábbi rendezvényekre, mint fogalmazott, „szélsőséges eszméket valló” politikusokat is meghívtak.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az MSZP egykori országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: „A rendkívüli idők rendkívüli döntéseket követelnek.” Cserébe komoly kérdések merültek fel a Tisza állítólagos támogatottsága kapcsán.
Magyar Péter pártja eltörölné a rezsicsökkentést, a védett benzinárakat, ami havonta több tízezer forint plusz kiadást jelentene a családok számára.
Egy friss kutatás szerint a helyzet kezd kicsúszni a családok kezéből.
A Vissza a mederbe oldal által közölt felvételből kiderül, hogy voltak olyan pillanatok, hogy szinte „megerőszakolta” a barátnőjét.
A finn VaasaETT nevű szervezet minden hónapban közzéteszi a legfrissebb európai rezsidíjakat. A magyar családok hosszú évek óta a legkevesebbet fizetik áramra és gázra a rezsicsökkentés miatt. Ha megszűnne, súlyosan elszállnának az árak.
A kérdés nem az, hogy a kormány „csak anyákat lát-e”, hanem hogy a kritikusai képesek-e egyáltalán családban gondolkodni?
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
