Nyolcéves botrányvideó járja be az online médiát és a Facebookot

Állatorvosi ló a trükköző, a kamerák elől menekülő EP-képviselőkről szóló videó, sokat elmond a magyar online média aktuális állapotáról: a felvételek forrásellenőrzés nélkül terjednek híroldalról híroldalra. A német RTL televíziónak tulajdonított anyagot az elmúlt pár napban a Privátbankár, a Magyar Hírlap Online, a HajdúPress, majd a Gondola is közölte. A médiumok kivétel nélkül felháborodva számoltak be róla, hogy a képviselők egy ülésnap előtt reggel hétkor a regisztrációs irodánál sorban állva vették fel egynapi, 284 eurós, azaz 82 ezer forintos napidíjukat, majd sietve távoztak – egy idő után pedig az EP biztonsági szolgálata kidobta a szabályos forgatási engedéllyel rendelkező stábot.

Ez a videó azonban nem új, hanem sok éves: 2004-ben egy osztrák EP-képviselő (korábbi tényfeltáró újságíró) Hans-Peter Martin készítette, és nagy felháborodást váltott ki. A téma időnként újra előkerül a sajtóban és a blogokon, a BBC például 2005-ben foglalkozott vele, a Red Ice Creators 2009-ben írt róla, újabb két év múlva a Gigamaster blog írt posztot a felvételekről. A magyar sajtó egy része 2012-ben, nyolc évvel az anyag készülte után vette elő az ügyet.

Elsőként a Nemzeti Civil Kontroll TV töltötte fel YouTube-csatornájára és látta el magyar felirattal a költségtérítéssel visszaélő politikusokról készült videót február 27-én, ezt már 30 ezren nézték meg azóta. Két napra rá egy magyar YouTube-felhasználó is feltöltötte a videómegosztóra az anyagot. A Privátbankár március 2-án videómellékletes cikkét sajátos, humoros megközelítéssel posztolta, a leghalványabb utalás nélkül a felvételek keletkezésének idejére. A portál forrásként szintén a német RTL-re hivatkozott, de nem linkelte be azt. A Magyar Hírlap Online március 4-én a Privátbankárra és a német tévécsatornára hivatkozva, mintegy kortalanként közölte a híranyagot. A folyamat még mindig nem állt meg: március 5-én a Gondola dolgozta fel a témát.

Az új életre kelt videó útja az online sajtó egyik legnagyobb problémájának, a forrásellenőrzés hiányának jó példája. Az olvasók szemében sokszor még ma is megbízhatóbbnak tűnő nyomtatott sajtó világában, a hírdömping kora előtt az ilyen esetek az információ lassabb áramlása – és a nagyobb újságírói időráfordítás – miatt ritkábban fordultak elő.