„Csalódást kell okoznom a németeknek!” – ünneplő szíreket kérdeztek a Welt újságírói, de nem erre számítottak
Tömeges hazatérés Németországból? A szíriai menekültek reakciója mindent elárul.
Szomáliát, Afganisztánt, Szíriát és Etiópiát megelőzve Magyarországról érkezett a legtöbb menekültstátuszért folyamodó kérelem Kanadába. Hazánk Kanadában kialakult kétes hírét csak tetézi, hogy a Magyarországról érkezett menekültek egy része addig soha nem tapasztalt bűncselekményeket követett el a békés észak-amerikai országban. Riportunk a különös migrációról.
A tavalyi évben mintegy 4409 magyar állampolgár folyamodott menedék-státuszért Kanadában. Ez az előzetes adatok szerint az összes kanadai menedékkérő 15,8%-át teszi ki. Ezzel a kétes értékű rekorddal a világ 206 országából az elsők vagyunk a kanadai menedékkérelmek tekintetében, olyan országokat magunk mögé utasítva, mint Szomália, Afganisztán, Szíria és Etiópia. 2008 óta, amikor feloldotta Kanada a vízumkötelezettséget, tízezernél is több magyar állampolgár nyújtott be menedékkérelmet.
A Kanadába irányuló magyarországi menekültek számának növekedésével párhuzamosan több, az országban eddig szinte ismeretlen bűnelkövetési módozat is megjelent. Februárban elfogtak hét magyar vezetéknevű elkövetőt, akik az egyik vízerőmű raktárából tulajdonítottak el rézkábeleket 50 ezer dollár értékben. A torontói rendőrség szerint a hirtelen megemelkedett hasonló esetek miatt több vállalat is külsős biztonsági cégeket kezdett alkalmazni, hogy megakadályozzák a lopásokat.
A másik, itthon is nagy vihart kavart ügy Kanada bűnügyi történelmének legnagyobb emberkereskedelmi ügye, amely minden szereplője kivétel nélkül magyar állampolgárságú. A bűntény elkövetésével egy tízfős családot vádolnak, akik a kanadai Hamiltonban a vádak szerint 19 magyar állampolgárt kényszerítettek „csicskázásra”. Mindegyik sértett pápai származású, akik a jobb élet reményében utaztak ki Kanadába, a megérkezés és a menedék-kérelem benyújtása után ugyanakkor az említett család otthonának pincéjében lettek elszállásolva. Alig kaptak enni, miközben a kormánytól járó szociális juttatásokat és segélyeket a megvádolt család tagjai hívták le, nem pedig a menedékkérelmet benyújtó sértettek. Az ügyben eljáró hamiltoni ügyész, Toni Skarica az Origo újságírójának tolmácsolta a magyaroknak szánt üzenetet: „Nem kellenek a bűnözőitek”. Az ügyész emellett felhívta a figyelmet a kanadai bevándorlási törvények hiányosságaira. Véleménye szerint ugyanis a rossz jogszabályok tették lehetővé a magyarországi roma bűnözőknek, hogy Hamilton városában letelepedjenek, és emellett még segélyt is kapjanak az államtól. (A kanadai emberkereskedelmi ügyről készült több részes riportjáért az Origo újságíróját, Wirth Zsuzsannát Minőségi Újságírásért-díjjal jutalmazták.)
A Magyarországról Kanada felé irányuló kivándorlási hullám extrém mértéke komoly terhet jelent a két ország közötti, egyébként sok területen kiváló bilaterális kapcsolatokra. A budapesti kanadai nagykövetség és az ügyben érintett tárcák idén már többször is tárgyaltak a Külügyminisztérium vezetésével 2009 óta működő munkacsoport keretében, amelynek célja a magyar menedékkérők helyzetének megvitatása. A folyamat megállítása érdekében mindkét ország kormányzata komoly lépéseket tett.
Kormányzati nézetek a kanadázásról
Magyar részről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretében működő Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság foglalkozik a jelenség okát kiváltó problémák kezelésével. Megkerestük az államtitkárság vezetőjét, Balog Zoltánt, aki kérdésünkre válaszolva elmondta: már évek óta, a jelenség elejétől kezdve figyelemmel követi az eseményeket. Nagyrészt romák elbeszéléseiből hallott először a „kanadázás”-ról, a nagy port kavart ügyekről ő is a sajtóból tájékozódott. A második Orbán-kormány megalakulását követően, államtitkári kinevezése után 2010 őszén el is utazott Kanadába, ahol ellátogatott Torontóba, Vancouverbe, Ottawába és Calgarybe, és találkozott a helyi magyar közösségek tagjaival. Torontóban meglátogatta a Roma Community Center kulturális intézményt, több magyar egyházközségben is szóba hozta a beilleszkedni akaró kitelepült magyarországi romák ügyét.
Balog elmondta, hogy a két ország között intenzív, magas szintű kormányzati munkacsoport működik, folyamatos az információcsere; és a kanadai kormány részéről is gyakran látogatnak magas rangú tisztségviselők hazánkba, akik részt vesznek a munkacsoport ülésein. Elmondása szerint a kanadai fél tisztában van azzal, hogy ebben az ügyben Magyarország csak mellékszereplő, értékelik a jelenség okát megszüntetni próbáló lépéseinket; de tisztában vannak vele, hogy maga a helyzet kezelése az ő feladatuk.
Az államtitkár véleménye szerint világosan el kell választani a gazdasági menekülteket a politikai menekültektől. Magyarországon szerinte nincs jelen se kormányzati, se állami szinten a megkülönböztetés, az ilyen cselekmények csak elszigetelten, egyedi esetekként fordulhatnak elő. Szavai szerint az államtitkársága dolgozta ki az elmúlt húsz év egyetlen igazi felzárkóztatási programját (Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia), amiről még a baloldali és nemzeti radikális kritikusok is elismerően nyilatkoznak. Az államtitkárság kifejezetten jó viszonyban áll az Országos Roma Önkormányzat vezetőivel, és folyamatos a konzultáció a roma vezetőkkel a kérdéssel kapcsolatban. Mohácsi Viktória menedékkérelmére és Horváth Aladár tevékenységére reagálva kijelentette: egyértelműen politikai indokok állnak az ügy hátterében, és könnyen észlelhető, hogy szisztematikus módon használják fel Kanadát politikai eszközként a Magyarország demokratikus hitelességét kétségbe vonó kampányban, amivel a kanadaiak is tisztában vannak. A magyar demokrácia állapotát kritizáló kijelentéseket teljesen alaptalannak és hamisnak tartja. Az esélyegyenlőség területén természetesen sok még a tennivaló, de a kormány felzárkózási programja éppen ezen kíván segíteni – mondta lapunknak Balog Zoltán.
A kanadai fél eközben a menekültügyi politika átfogó reformjába kezdett: a júniusban érvénybe lépő új szabályozás alapján az egyes „biztonságosnak” tekintett országokból érkezők menedékkérelmét gyorsított eljárással vizsgálják, és maximum 45 napon belül megszületik a döntés. A verdikt ezekben az esetekben végleges, fellebbezésnek nincs helye. Ez azért is nagyon fontos, mert a jelenleg hatályos szabályozás alapján akár 4-5, de az is előfordulhat, hogy — az összes létező jogorvoslati lehetőség kihasználásával — 10 évig is eltarthat a menekültügyi procedúra. Ezen időszak alatt a menekültstátuszért folyamodók jelentős támogatásokat kapnak a kanadai államtól. Néha még a hivatalos menekülteknél is széleskörűbb az támogatás, pl. ingyenes a teljes körű egészségügyi ellátás, többek között a fogászat és a szemészet is. A kanadaiak Magyarországon is megpróbálnak fellépni a menedékkérelmek csökkentésének érdekében. 2011 végén Miskolcon és Egerben tájékozódott Tamara Guttmann, Kanada budapesti nagykövete a romák életkörülményeiről, a kanadai menedékkérők között kétszer annyian vannak Miskolcról, mint a világ bármely más településéről érkezők. A CanadaHun nevű kanadai magyar közösségi oldal információi szerint 2011 végén kanadai határrendészek látogatást tettek a borsodi megyeszékhelyen.
Hogyan élnek vissza a menekültstátusszal?
A kanadai hatóság tudomása szerint a kiutazások sok esetben szervezett formában történnek, nemzetközi csoportok közreműködésével, akik a tengerentúlon sem tévesztik szem elől a menedékkérőket. Mivel nagyrészt nehéz körülmények között élő emberek utaznak ki, az útiköltséget uzsorakamatra nyújtott kölcsönökkel előlegezik meg a számukra, amelyeket a kinti segélyekből kell törleszteniük. A lap megszólaltatta a miskolci Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőjét, Váradi Gábort is, aki elmondása szerint nem tud csoportosan szervezett kiutazásokról. Váradi ugyanakkor megerősítette, hogy a kivándorlókat sok esetben már a repülőtéren várják az ismerősök, akik anyagi juttatások ellenében segítenek nekik hozzájutni azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek átlagos esetben ingyenesek lennének azok számára, akik menekültstátuszért folyamodnak.
Az ipari méretű kivándorlás nagyarányú anyagi motivációját többek között az is bizonyítja: bár közvetlen légi összeköttetés híján Nyugat-Európából induló járatokra kell átszállni a Magyarországról Kanadába utazóknak, de ennek ellenére nem ezekben az országokban nyújtják be kérelmet. Ezen felül a benyújtott kérelmek országonkénti listájából — a második legnépszerűbb célpont a magyar menedékkérők között Belgium, ahova 188 magyar állampolgár érkezett —, valamint a több évi átlagon számolva 10% alatti ténylegesen megalapozottnak minősített kérelmek számából is látható a menedékkérelmek igazi háttere.
Jason Kenney kanadai bevándorlásügyi miniszter szerint a magyar állampolgárságú menedékkérők döntő többsége roma származású, akik a nagyvonalú juttatások jelentős vonzereje miatt választják Kanadát. A National Postnak adott interjúban a magyarországi bevándorlását „nagyon különösnek”, „bizarrnak”, és „jól szervezettnek” nevezte. Emellett kijelentette: „A menekültség nem arról szól, hogy valaki szereti-e az országot, ahol él, sem arról, hogy könnyű-e ott élni, vagy nem, és még csak nem is arról, hogy valaki alkalmanként diszkriminációval szembesül”. Kiemelte, hogy amióta Magyarország az Európai Unió tagja, az állampolgárok szabadon mozoghatnak a tagállamok között.
Torontói történetek
A Mandiner kanadai magyar forrásai több bizarr esetről számoltak be. Sok, ránézésre is jelentős túlsúllyal rendelkező „menekült” alultápláltságra hivatkozva havonta – az 1800 dolláros alapsegély felett – 150 dollárt kapott az éhínség okozta hatások méréskelésére. A leggroteszkebb talán az az eset, amelyben inkontinenciára hivatkozva többen is 100 dollárnyi „pelenka-segélyt” kaptak. Amikor már száz fölötti volt az „inkontinenciával küzdők” száma, a gyanút fogó kanadai jóléti hatóság már nem pénzben, hanem közvetlenül pelenkákkal szeretett volna segíteni a „betegeken”, akik nehezményezték ezt az eljárást, majd hogy nyomatékot adjanak mondanivalójuknak, az egyikük a helyi irodában a szemetesbe ürített.
Ugyanakkor a kanadai magyarok szerint a magyarországi romák kanadai jelenléte csak a magyar közösségen belül jelent témát a hétköznapokban, a többségi kanadai társadalom semlegesen kezeli a jelenséget. A kanadai magyarok által használt fórumon parázs vita alakult ki a témát illetően. Általánosságban megállapítható, hogy a magyarországi helyzetet nem ismerő második, harmadik generációs magyarok sokkal megértőbben viszonyulnak a jelenséghez, ellentétben a Magyarországon született és nevelkedett bevándorlókkal, az ő véleményeik nagyrészt elítélőek. Sokan hevesen reagáltak a sajtóban megjelent publicisztikákra, amelyek összemossák a helyi magyarokat a magyarországi romákkal. A nyilvánvalóan megalapozatlan politikai menedékkérelmek egy olyan megdöbbentő változatáról is értesültünk, amikor a devizaadósságuk segélyből való törlesztése céljából Kanadába emigrálók hamisan üldöztetést elszenvedett romáknak vallották magukat – annak ellenére, hogy szemmel láthatóan nem tagjai az etnikai csoportnak.
Roma reakciók
Farkas Flórián, az ORÖ vezetője többször is megszólalt a kivándorlással kapcsolatban. 2011 őszén felhívta a romák figyelmét, hogy milyen kockázatokat foglal magába a kanadai menedékkérelem. Emlékeztetett arra is, hogy folyamatos kapcsolatban áll Kanada budapesti nagykövetségével, aminek következtében több visszás eset is tudomására jutott. Közleményében kijelentette, hogy a magyarországi cigányság jövője itthon van, Magyarország az ő hazájuk is. Idén februárban Mohácsi Viktória roma politikus kanadai menedékkérelmére reagálva úgy nyilatkozott, hogy „aki ma élni és dolgozni akar idehaza, annak minden lehetősége megvan erre”. Farkas Flórián szerint Magyarországnak rendkívül káros, ha valaki azt állítja, hogy idehaza nem lehet normális körülmények között boldogulni. Hozzátette, hogy a megélhetési problémákat és az anyagi gondokat nem szabad összekeverni a politikai menedékjog kérdésével. Mint mondta, Magyarország olyan roma stratégiát dolgozott ki az elmúlt évben, amely más országok számára is példaértékű lehet. Ezért nem igaz, hogy a romák nem tudnak megélni Magyarországon - tette hozzá.
Mohácsi Viktória kanadai menedékkérelme óta sajnálatos módon elérhetetlen a magyar sajtó számára, pedig kíváncsiak lettünk volna arra, hogy mi késztette az ország elhagyására és miért csak Kanadában érzi biztonságban magát a volt európai parlamenti képviselő. Horváth Aladár roma vezető az év elején egy új mozgalmat indított Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért névvel, ám vele sem tudtuk felvenni a kapcsolatot.
Mit mondanak a jogvédők?
A kanadázások ügyében megkerestük a Magyar Helsinki Bizottságot, ahonnan az egyesület társelnöke, Dr. Pardavi Márta állt rendelkezésünkre. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy nem is a több, mint négyezres menedékkérelem a legfőbb szempont a témában, hanem az a lényeges, hogy tavaly ezek közül 165-öt megalapozottnak találtak. Az elismert menekültek között lehetnek olyan esetek is, amelyben családon belüli erőszak áldozatai kényszerültek elmenekülni az országból. Megjegyezte, hogy a kanadai menekültügyi hatóságok már több mint egy évtizede kikérik véleményüket a magyar jogszabályokkal és azok alkalmazásával kapcsolatban. Véleménye szerint a kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Hatóság (IRB) magas színvonalon, szakmai kérdésként bírálják el a menedékkérelmeket. Az alapos eljárások eredményeinek tanulsága szerint Magyarországon több mint másfél száz esetben, részben az állami hatóságok passzivitása miatt, honfitársaink üldözésre való hivatkozását a kanadai hatóságok megalapozottnak ismerték el, ami szerinte egy nagyon komoly visszajelzés hazánknak.
Hogy a fejlett világ államai közül első helyen miért éppen Kanadát választják és, hogy Belgiumba (a magyar menekültek második legkedveltebb célpontja) miért csak a kanadai menedékkérők számának 3%-a kér menedéket, úgy válaszolt: elsősorban amiatt, mert az Európai Unióban az Amszterdami Szerződéshez kapcsolódóan létezik a spanyol protokoll, amely alapján az uniós tagállamok állampolgárai által beadott menedékkérelmeket a legtöbb tagország hatóságai megalapozatlannak tekintik. Belgium ebből a rendszerből kimaradt, mivel ők úgy gondolják: annak ellenére, hogy az EU-nak nagyrészt olyan országok a tagjai, ahonnan menedékkérelmek nem merülhetnek fel, elképzelhetőnek tartják azt is, hogy erre mégis van példa. A Kanadába vándorló romákkal kapcsolatos kérdés átpolitizáltságát elismerte, megemlítette a különböző – a kanadai vízummentesség fenntartása érdekében folyó tárgyalásokon is hivatkozott – kormányzati lépéseket, azonban hangsúlyozta, hogy a menedékjogi kérelmek elfogadása is jelzi, ezek egyelőre nem elégségesek.
A témával kapcsolatban megkerestük az Amnesty Internationalt és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet is, ám úgy nyilatkoztak: az ügyben még nincsen kialakított álláspontjuk, illetve nem kompetensek. A Társaság a Szabadságjogokért kompetenciahiánya azért is pikáns, mivel a szervezetnek külön roma programja van. A hivatalos honlapjukon lévő leírás szerint: „Magyarországon az egyik legégetőbb emberi jogi probléma a romákkal szembeni előítéletesség és hátrányos megkülönböztetés az élet számos területén.” Ezért lettünk volna kíváncsiak arra, hogy véleményük szerint tényleg annyira elmérgesedett-e a helyzet Magyarországon, hogy indokolt legyen a több mint négyezer menedékkérelem.