Ipsos: Már nem zászlóshajó a média

„A média iránti társadalmi bizalom alakulása a rendszerváltástól napjainkig” – erről beszélt Závecz Tibor az Ipsos képviseletében szerdán a Goethe Intézetben megrendezett „Újságírás és etikai normák” című konfernecián. A szakember elmondta, cége 1988 óta készít médiával kapcsolatos méréseket, akkor pedig a tömegtájékoztatási eszközök presztízse még több mint 70 ponttal állt többek között az egyházak és a kormány fölött bizalom tekintetében.
 
Az Ipsos 1991-től méri külön a nyomtatott sajtó, illetve a Magyar Rádió és Televízió társadalmi megítélését: a rendszerváltás körüli években a közmédia magas értékekkel indult, megelőzve az intézményrendszert. 1992-ben a köztársasági elnök pontszáma első ízben magasodott a média fölé a presztízslistán, „a 90-es évek közepét csak a sajtó szenvedte meg”. 1998-ra „a média nagy előnye elfogyott, de olyan helyzet nem állt elő, hogy a demokratikus intézményrendszer össztársadalmi megítélése alá ment volna” – tudatta Závecz. „A háborgó tengeren jó vontatóhajóként ment tovább a média” – szemléltette.
 
2001-ben az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök intézménye előzte meg a sajtót, ami így még mindig dobogós volt. 2011-re a megítélés a közepes sávba csúszott. Ekkorra már a kereskedelmi rádiók és televíziók is feltűntek az egyes elemzésekben, ám magas nézőszámukkal ellentétben megítélésük a negatív tartományban állt. A kétezres években voltak olyan időszakok is, amikor az intézményrendszer iránti bizalom a média iránti fölé emelkedett, és „a zászlóshajó szerep végleg eltűnt”. Az egyes foglalkozások megítélése tekintetében az újságírók és műsorszerkesztők pozíciója ma az ügyvédekével és a rendőrökével azonos, jóval a tűzoltók és kutatók magas pontszámai mögött.
 
Az egyes médiatípusok napi fogyasztási arányáról elhangzott: tízből kilenc magyar tévét néz, illetve nyolc újságot is olvas. „A napilapokra rájár a rúd, a magazinok még kicsit jobb helyzetben vannak.” A rádióhallgatás 70 százalékos, a napi internetet használók száma pedig 31 százalék. „A média jelenleg Magyarországon kielégíti az emberek érdeklődését, nincs olyan terület, ahol teljes mértékben hiányozna az információ” – közölte Závecz Tibor. Néhány területen – így a pártok belső ügyei, valamint a katasztrófák és szerencsétlenségek témájában – a megkérdezettek túlzott részletességről vallottak.