Döbbenetes javaslattal állt elő a Bloomberg: újabb módszerrel vennének el támogatásokat Magyarországtól
A hírügynökség ötlete komoly változásokat idézhetne elő.
A kormányszóvivő az Inforádióban elmondta: kizártnak tartja, hogy júniusban ne helyezzék hatályon kívül a kohéziós pénzek folyósításának felfüggesztéséről szóló döntést; Giró-Szász leszögezte azt is, hogy a kormány meg akar állapodni az IMF-fel, nincs B-forgatókönyv.
Kizárt az a forgatókönyv, hogy az Ecofin június végén ne helyezze hatályon kívül a Magyarországot megillető kohéziós források felfüggesztését – mondta el Gíró-Szász András az InfoRádió Aréna című műsorában hétfőn este. A kormányszóvivő „egyszerűen megoldandó feladatnak” nevezte az uniós pénzügyminiszterek által elvárt kiigazító lépéseket. Mint kifejtette, egy 13-14 ezer milliárdos költségvetésben 140 milliárdról vagy még annál is kevesebbről, mintegy félszázalékos (70-100 milliárd forint) közötti korrekcióról van szó attól függően, hogy strukturális, vagy egyszeri intézkedésekről beszélnek. Ezeknél jóval jelentősebb mértékű intézkedésekről rendelkezik a Széll Kálmán Terv. Mindezek alapján a kormányszóvivő kizártnak tartja, hogy június 22-én a dán soros elnökség utolsó ülésén ne helyezzék hatályon kívül a Magyarországot megillető kohéziós források következő évre vonatkozó részlegeges felfüggesztéséről szóló döntést.
Giró-Szász András hangsúlyozta: Magyarország ellen már az uniós taggá válása, vagyis 2004 óta zajlik a túlzottdeficit-eljárás, amely kapcsán a bizottság újabb és újabb határidőket adott. Az intézkedést Olli Rehn az Európai Bizottság pénzügyi felelőse is azzal indokolta, hogy Magyarország az egyetlen olyan tagállam, ahol már hét-nyolc éve tart ez az eljárás. Ez a nyilatkozat Giró-Szász András szerint arra utal, hogy az Európai Bizottság véleménye szerint a jelenlegi túlzottdeficit-eljárás a 2004-2010 közötti költségvetési politika eredménye. Kiemelte: az elmúlt három hónapban Magyarország kapcsán világossá vált, hogy bár sok probléma felmerül, a magyar gazdaságpolitika „az irányt eltalálta”. Minden ellenkező híreszteléssel szemben az árfolyam elszállásának ellenére is 2011-ben csökkent az államadósság, a ezen felül emelkedett foglalkoztatás és nőttek a reálbérek – tette hozzá.
A kormányszóvivő beszélt továbbá arról a két témáról is, amelyek kapcsán az unió által indított kötelezettségszegési eljárás még nem zárult le, hanem a második fázisba léptek. Mint mondta: a adatvédelmi biztos hivatalával illetve a bíró nyugdíjazás kérdésében is tett már a kormány intézkedéseket, jelenleg a bizottság értékelésére várnak. A kormányszóvivő elmondta azt is, hogy a kormány nem gondolkodik „B” forgatókönyvben, szeretnének megállapodni az IMF-fel. Kifejtette: a magyar kormány december óta kész tárgyalóasztalhoz ülni az IMF-fel, a tárgyalások megkezdésének egyetlen feltétele az Európai Bizottság hozzájárulása. A kormány reméli, hogy az IMF-fel való tárgyalás minél hamarabb meg tud kezdődni és le is tud majd zárulni – mondta.