Hat egyetemen szűnik meg az állam által finanszírozott jogászképzés Hoffmann Rózsa egyik legutóbbi bejelentése nyomán, miszerint az államilag támogatott jogászhallgatók számát több mint 800-ról 100-ra csökkenti a kormány. A csekélynek számító létszámot két fővárosi felsőoktatási intézmény, az ELTE és a Pázmány között egyenlő arányban osztották el. A Károli Gáspár Református Egyetem és további öt vidéki iskola így csak fizetős képzési lehetőséget kínálhat jogi pályára vágyó leendő hallgatóinak. Az intézmények tandíja átlagosan 170-190 ezer forint félévente.
„A mi véleményünk feltehetőleg egyezik minden más egyetem véleményével: az intézkedés drasztikus, mikéntje pedig rettenetes” – nyilatkozta a Mandinernek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Prof. Dr. Szabó Imre úgy látja, a kormányzat „szubjektív, elfogult és indokolatlan” döntése mind a felvételizők, mind szüleik szempontjából méltánytalan. „Ezek a fiatalok évekkel ezelőtt eldöntötték, milyen pályát választanak, így a gimnázium alatt arra készültek, ezért vállaltak anyagi áldozatot is” – mondta a dékán, hozzátéve: sokan mindezt hiába tették.
Évente legalább 1570 főnek kellene végeznie jogi karon, hogy mind az állami, mind a magánszférában ki lehessen elégíteni a szakemberek iránti igényt – állítja egy, a témában végzett, 2011. márciusi felmérés, amit Dr. Szalay Gyula, a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és dr. Kocsis Miklós PhD, a PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének egyetemi tanársegédje, az FTT tagja készített. A szakemberek szerint ebből az évi mintegy másfélezer jogászból 969 fő az állami szférában évente el tudna helyezkedni, ez az a létszám, ami az állami funkciók gyakorlását biztosítani tudja. „Évente átlagosan 1200 végzett jogászra van szüksége az országnak, így társadalmilag is kártékony az államtitkárság intézkedése” – véli a szegedi dékán, aki szerint egy felelős társadalmi irányításnak mielőbb be kell látnia, hogy a jelenlegi tendencia hosszú távon nem tartható fent.
Természetesen nem kell minden jogászhallgatónak államilag támogatott képzésen tanulnia, de Dr. Szalay Gyula, a győri jogi kar dékánja úgy látja: ha több közszférában dolgozó taníttatását – például a pedagógusok, rendvédelmisek, honvédek képzését – az állam támogatja, akkor a többi területről, így a jogi képzéstől sem vonhatja meg egészében a hozzájárulást. Dr. Szalay Gyula a Mandinernek azt is elmondta, ez a támogatás korábban aránytalanul valósult meg: a vidéki egyetemek hallgatóinak, és az egyik fővárosi egyetem tanulóinak is csak mintegy 20 százalékát támogatta az állam, míg a másik két nagy budapesti kar 50-80 százalékos finanszírozásban részesült. „Ez persze aránytalan kedvezmény volt részükre, de a jelentkezők száma valóban itt volt magasabb” – tette hozzá. A Mandiner azon kérdésére, hogy a Rektori Konferencia tett-e a keretszámokra vonatkozó javaslatot, Dr. Szalay, a Konferencia tagja elmondta: hivatalos formában erre nem került sor. Megjegyezte: a napokban tartanak tanácskozást, amikor szóba kerülhet a téma.
Dr. Szabó Imre a győri dékánnak némileg ellentmondva azt állítja: „a jelenleginél már az is helyesebb lett volna, ha egyetlen államilag támogatott helyet sem oszt ki a kormány, jelen esetben ugyanis nem indokolható, hogy miért éppen ennyi és miért éppen oda jutott”. A szegedi dékán úgy látja, ez a száz férőhely csupán arra alkalmas, hogy a felsőoktatásban járatlan felvételizőket megtévessze, és ezzel esetleg olyan képzésre csalja, ami számukra nem feltétlenül megfelelő.