Még bele sem kezdtek a tavaly októberben, összesen 19 milliárd forintos költséggel lezajlott népszámlálás kérdőíveinek gépi feldolgozásába, holott a munkának mostanában már be is kellett volna fejeződnie – írja az Index. Az októberben kitöltött 50 millió oldalnyi kérdőív raktárakban áll.
A 2011-es népszámlálás adatfeldolgozásának előkészítése már egy évvel a tavaly októberi hivatalos start előtt elkezdődött. A 2001-es számlálás kérdőíveit OCR-rendszerrel (azaz nem manuálisan) dolgozták fel sikeresen, a KSH ezért 2010 végén is ezt az utat választotta. A kormány 2,5 milliárd forintot különített el erre a célra. Az Index minisztériumi forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a kormányban felmerült az ötlet az elektronikusról manuális feldolgozásra való visszatérésre, ami viszont lelassította a döntési folyamatokat és a közbeszerzés előkészítését. Eközben felépült a népszámlálás online infrastruktúrája, de októberben sem volt még közbeszerzési eljárás az adatok feldolgozására.
A népszámlálás lezajlott októberben: összesen 50 millió oldalnyi kitöltött, feldolgozásra váró papír kérdőív született. A 2011 vége előtt távozó közigazgatási államtitkár, Gál András Levente vette a kezébe az ügyet, és pár hét alatt tető alá hozta az adatfeldolgozási munkát az 100 százalékos állami tulajdonú Educatio Kft-vel. Az Educatio a májusi 2,5 milliárdnál jelentősen olcsóbban vállalta a munkát – mondta el az Indexnek Dr. Németh Zsolt, a statisztikai hivatal elnökhelyettese. Az összeg állítólag 1,7 milliárd forint volt. Január 20-ra elkészült a kérdőíveket tároló, és a feldolgozást kiszolgáló raktár, különleges biztonsági intézkedésekkel, ám a kft. nyolc beszerzése közül hetet a közbeszerzés-mentességi ígéret ellenére megtámadott a Közbeszerzési Döntőbizottság. Mivel ezen ügyek átfutási ideje miatt a további határidőket biztosan bukták volna, ezért a KSH-val fel is függesztették a szerződést.
Jelenleg nincs érvényes szerződés, az adatfeldolgozáshoz szükséges beszerzések állnak, és mindenki a közbeszerzési hatóság döntésére vár, ami legkésőbb február huszadikáig húzható. Ha a beszerzéseket mégis érvényesnek találják, az adatfeldolgozás kezdete legjobb esetben is egy hónapot csúszik, viszont ha közbeszerzést kell kiírni, az plusz három hónapot vesz igénybe. Ekkor elkezdődhetne a papíros kérdőívek feldolgozás, ami az Educatio és a KSH közti szerződés szerint öt hónapot vesz igénybe, utána jöhet az adatok összevetése, a hibák kiszűrése, az adatbázis megtisztítása, ami Dr. Németh Zsolt szerint nagyjából újabb négy hónapnyi munka. A jelenlegi állás szerint a kész adatok valamikor 2013 tavaszán láthatnak napvilágot, az eredeti tervekhez képest egy éves késéssel. Az EU felé egyébként 2014-re van adatszolgáltatási kötelezettségünk.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
A második negyedévben a gazdasági teljesítményt a fogyasztás növekedése húzta, amely éves szinten 4,2, míg negyedéves alapon 1,1 százalékkal nőtt, ellenben a beruházások 15,4, illetve 6,7 százalékkal visszaestek – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője. Idén 2 százalék körül bővülhet a magyar GDP, ha a külső körülmények kedvezően alakulnak.
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
