A MÁV mintájára most már a vasművek dolgozói is privatizációs részesedést követelnek a kormánytól.
A vasasok szakszervezeti szövetsége szerint, ha a vasutasoknak jár a MÁV-Cargo eladásából pénz, akkor saját cégeik értékesítéséből nekik is kapniuk kell. A MÁV-dolgozók 5 milliárd forintot kapnak a MÁV Cargo eladásából befolyt bevételből, miközben a vasasok területén történt számos privatizációból a dolgozók nem részesültek semmilyen juttatásban. A vasas szakszervezetek szerint elképzelhető, hogy a kormány meg akarja osztani a szakszervezetek együttműködését.
Ebben a szektorban olyan vállalatokat privatizáltak az évek során, mint a a telefongyár, a Ganz Mávag, a Csepel Művek, a December 4. Drótművek, a LEHEL Hűtőgépgyár és a Dunai Vasmű.
Már a jövő héten véglegesíthetik a lendületes béremeléseket megalapozó hosszútávú bérmegállapodást: tényleg jön az ezer eurós minimálbér és az egymilliós átlagfizetés.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A kritikusok a berlini politika teljes csődjét hangoztatják.
Raskó Györgynek központi szerepe volt abban, hogy a hazai élelmiszeripart külföldi kézbe adták.
A német gazdaság hosszabb ideje küzd versenyképességi problémákkal, és egyelőre nem látszik, mikor jöhet el a fordulat legfontosabb külpiacunkon – amit az augusztusi ipari termelési adatok is tükröznek. A Makronóm Intézet elemzőjének értékelése szerint a hazai ipari teljesítmény érdemi felpattanása várhatóan csak jövőre következhet be, amennyiben a német gazdaság helyreáll és a belső kereslet is tovább élénkül.
A szélső két éve volt legutóbb kerettag, azóta már a negyedik klubhoz szerződött.
2025 január elsejétől ellenőrzés nélkül lehet utazni Bulgáriába és Romániába.
