Irány a piac? Teljesen át kell gondolni a magyar focit

Öt nappal a futball-világbajnokság döntője után, július 24-én kezdődik és május 23-án ér véget az NB I. 2026–2027-es idénye. Ebben az évben kis túlzással csömörünk lehet a futballtól. A köz­média a vb mind a 104 mérkőzését közvetítette, és az élvonal meccseit is kivétel nélkül, ezekből a tavaszi szezonban 102-t rendeztek. 

Túlhajtott játékosok, kiégett szurkolók 

Örök kérdés, hogy érdemes-e bármilyen versenysorozatot közvetlenül egy nagy nemzetközi torna után elindítani – bár ez az NB I.-re nem vonatkozik. Sportszakmai szempontból, különösen az érintett klubok és játékosok szempontjából ugyanakkor nem ideális. Utóbbiaknál ott a sérülés kockázata és a kiégés, ami nemcsak őket, hanem a szurkolókat, a nézőket is fenyegeti. 

Egyre többen vannak ugyanis azok, akik úgy érzik, a sport jelenléte állandóvá vált a platformokon. Régebben egy világbajnokság vagy olimpia ritkaságnak számított, ma viszont szinte mindig zajlik valamilyen rangos sportesemény. Gazdasági szempontból a piac egyelőre azt mutatja, hogy a fogyasztók jelentős része továbbra is igényli ezt a kínálatot, kulturális aspektusból viszont sokan gondolják azt, hogy egyes sportrendezvények elvesztették kivételes jellegüket. 

Pénz beszél 

A foci mindenesetre továbbra is hatalmas üzlet, Magyarországon is. A Magyar Labdarúgó Szövetség az új évadra végül az MTVA-nak adta az ismét OTP Bank Liga néven futó NB I. közvetítési jogait, 6 milliárd forintért. A szakma úgy vélekedik, hogy a korábbi években a közmédia a piaci értéknél jóval többet, legalább 10 milliárd forintot fizetett a közvetítésekért, és a jövőben várhatóan erősödik a piaci verseny. A legnépszerűbb hazai futballtartalom továbbra is az első osztály küzdelmei, különösen a rekordbajnok, a legutóbbi kiírásban az ETO mögött csak ezüstéremig jutó Ferencváros találkozói. Olyannyira, hogy az egyik kereskedelmi csatornát az FTC összecsapásait leszámítva nem is érdekelte más. A másik tényező a streamingszolgáltatók térnyerése: az emberek kezdik elfogadni, hogy az exkluzivitás bizony többe kerül. 

Ezt felismerve a FradiMédia júniusban változtatást vezetett be: az edzőmérkőzések és egyéb prémiumfelvételek elérését áthelyezte a legnagyobb videómegosztó klubtagsági rendszerébe. A példa jól szemlélteti, hogy a sportegyesületek egyre többet, jobban és közvetlenebbül kommunikálnak követőikkel, háttérbe szorítva a hagyományos sajtót. 

Az vitathatatlan, hogy több százezer magyar követi valamilyen rendszerességgel az első osztályú bajnokságot, és a figyelem nagyobb, mint egy évtizede, ám a sportág iránti tömeges érdeklődés középpontjában mégsem az OTP Bank Liga, hanem a válogatott és a nemzetközi kupaszereplés áll. 

Az MLSZ év végi jelentése alapján 

A szurkolói érdeklődést érdemben növelhetné, ha több fiatal hazai játékos szerepelne rendszeresen az élvonalban, ezáltal több magyar futballista kerülne külföldre és futna be sikeres karriert, továbbá ha a kluboknak erősebb lenne a helyi identitásuk, valamint több lenne a nemzetközi siker. 

A magyar foci már nem ugyanolyan, mint tíz-tizenöt éve – szervezettebb, értékesebb és nemzetközileg versenyképesebb lett –, a következő lépést pedig az jelenthetné, ha az OTP Bank Liga nemcsak jobb bajnokság lenne, hanem több olyan labdarúgót és történetet tudna felmutatni, akihez és amelyhez a drukkerek érzelmileg kötődni tudnak. 

Izgalom, kiegyensúlyozottság, megújulás, piaci működés 

Lehet is miből táplálkozni, hiszen ha a 2025–2026-os kiírást három szóval kellene jellemezni, akkor ezek jutnának az eszünkbe: izgalom, kiegyensúlyozottság és megújulás. Mégpedig azért, mert a győriek bajnoki címe véget vetett az utóbbi évek megszokott forgatókönyvének: a Ferencváros kihívót kapott, több vidéki klub az élmezőnybe emelkedett, s a verseny végig nyitott maradt. És 

Ám egyelőre sok a bizonytalanság, mivel a labda­rúgás szereplőinek nagyobb részben kell majd a piacról megélniük. Ez nem egyszerű, mert ösztönző- és támogatórendszere okán a honi élvonal egy bevallottan mesterségesen generált pontvadászat. Pénzből pedig nem lesz több mostanság. A hírek szerint Csányi Sándor MLSZ-elnök korábban arra kérte az egyleteket, hogy „nyugodjanak meg”, ha kisebb összegből is, lesz miből gazdálkodni – végül ez az összeg a Szerencsejáték Zrt.-től kapott támogatással együtt 15 milliárd forintra rúg. 

Vági Márton főtitkár és a szövetség más vezetői is újra felhívták a csapatok figyelmét a racionális büdzsétervezésre. A szervezet álláspontja szerint 15-20 százalékot anélkül is lehetne vágni a több helyütt túl bő költségvetésen, hogy az érdemben befolyásolná a működést és a szakmai munkát. Egy nemrégiben megjelent Index-cikk szerint egy átlagos élvonalbeli klub éves gazdálkodása 3-3,5 milliárd forint, amelynek az ötöde simán lefaragható, többek között a kiugró fizetésért nem játszó, kevésbé ismert légiósok menesztésével, illetve a tevékenység átgondolt korrekciójával. 

A feljutó Vasasnál konkrét példával szolgált Nagy Miklós sportigazgató egy indexes interjúban: „Amikor három éve kiestünk az NB I.-ből, azonnal 30 százalékkal csökkentettük a fizetéseket, és csak azok maradhattak, akik ezt elfogadták. Az eltelt két évben tovább csökkent a klub teljes bérkerete.” Nagy azt is kiemelte, hogy a költségvetésük az infláció ellenére stagnál, mivel egy jelentős részét az infrastruktúra fenntartására fordítják; ezért is büszkék rá, hogy kevesebb pénzből tudtak eredményeket elérni a folyamatos fiatalítás mellett. 

A Vasas sportigazgatója is megemlíti, hogy az előző kormányzat idején a futball kivételezett helyzetben volt a finanszírozás terén, most viszont a hazai csapatok is rá lesznek kényszerítve a piaci alapú, felelős gazdálkodásra. Meglátjuk, sikerül-e.

Hajnal Tamás, a Ferencváros sportigazgatója 

„A célunk egyértelmű: szeretnénk visszaszerezni a bajnoki címet és minél jobb játékkal kiszolgálni a közönségünket. Ezért küzdünk, ezért hajtunk majd az egész idényben. Szurkolóink fantasztikus hangulatot teremtenek minden meccsünkön, azt kérjük tőlük, legyünk minél többen a lelátón, támogassanak minket, ugyanis mindig óriási energiát tudnak adni a csapatnak.” 

Efraín Juárez, az ETO vezetőedzője 

„Kiegyensúlyozott bajnokságra számítunk. A két feljutó csapat is remek erőt képvisel, és azzal számolunk, hogy az előző kiírásban a középmezőnyben szereplő, de nagy hagyományú klubok tovább erősödnek. Minden pontért és győzelemért nagy harc lesz. Az ETO a stabilitás és a bajnoki címet nyerő együttes mellett teszi le a voksát, olyan minőségi erősítésekkel, amelyekkel szintet tudunk lépni, és valós esélyünk lesz a címvédésre. Cél emellett a jó nemzetközi szereplés. A szurkolók az előző két élvonalbeli idényben megmutatták, mekkora erőt tudnak adni nekünk, ők a tizenkettedik játékosunk. Szükségünk van rájuk az egész bajnokság során, hogy együtt írhassuk tovább az ETO történelmét.” 

Bódog Tamás, a Nyíregyháza Spartacus vezetőedzője 

„Az Újpest ellen kezdjük a bajnokságot, majd két olyan csapat következik idegenben, amely a nemzetközi kupában is indul. Nem könnyű a sorsolásunk: a fővárosiak az élmezőnyt tűzték ki célul, majd a bajnok győriek otthonában lépünk pályára, és jön egy rangadó Debrecenben. De az a szép a futballban, hogy a pályán sok mindent el lehet tüntetni, ki lehet egyenlíteni a különbségeket. A nyáron sok együttesnél volt változás, elég csak a vezetőedzői pozíciókat nézni. Nehéz idény lesz, amelyben az apróságok dönthetnek. Mi azon leszünk, hogy jó erőállapotban lévő játékosokat küldjünk pályára; és ahogy tavaly is fogalmaztam: ha eljutsz oda, hogy minden mérkőzésen reális esélyed van a győzelemre, akkor jó úton jársz. Ebből indulunk ki, és ezért mindent meg is teszünk majd.”

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert