NGM: A leminősítés az euró válságáról szól

2011. december 21. 22:35

A Nemzetgazdasági tárca szerint a Standard & Poor's döntése nem Magyarországról, hanem az euró válságáról szól.

2011. december 21. 22:35

A Standard&Poor's szerdán bejelentett döntése Magyarország befektetési ajánlású államadós-osztályzatának megvonásáról nem Magyarországról, hanem az euró válságáról szól - írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca szerint Magyarország szenvedő alanya ennek a küzdelemnek, közvetve pedig az euróövezet válságának és az Unió elleni pénzügyi támadásoknak. Emlékeztet arra, hogy két hete a S&P az Európai Unió 15 országát tette negatív figyelőlistára, az euróövezet romló gazdasági teljesítményére hivatkozva.
   
Az NGM úgy véli, hogy az S&P mostani döntése jól láthatóan nem a magyar gazdaság és pénzügyi rendszer tényeinek értékelésén alapul, hanem a dollárövezet erősödésében és az eurózóna gyengítésében érdekelt piaci szereplők nyomásgyakorlása. Jól mutatják ezt a S&P által felhozott érvek (pl. szektorális különadók, külső eladósodottság), amelyek egyáltalán nem hordoznak új információt. Hozzáteszi: a S&P szándékosan figyelmen kívül hagyta azt is, hogy az elmúlt időszakban kedvező irányú változás következett be az értékelés alapjául szolgáló mérőszámokban.
   
A minisztérium hangsúlyozza:  2011-ben többlettel zár majd a költségvetés, 2012-ben egyedi intézkedések nélkül sikerül 3 százalék alá szorítani a hiányt. A kormány  elődei rossz gyakorlatával szakítva már hivatalba lépésétől fogva a belső és külső egyensúlytalanságok csökkentésén dolgozik, és a romló európai gazdasági helyzet ellenére is sikeresen mérsékli az államadósságot. Az elmúlt egy év alatt hozott intézkedések eredményei már láthatóak – írják. A közlemény szerint mindemellett a kormány idejében érzékelve az eurózóna súlyosbodó válságát és az európai gazdaság lassulását, azonnal reagált a romló nemzetközi kilátásokra, és csökkentette a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. Az emiatt keletkező költségvetési hiány kezelésére pedig új kormányzati lépések meghozataláról döntött. Így továbbra is tartható a kormány által kitűzött hiánycél – vélik.
   
Az alacsony hiányszint hozzájárul az államadósság fokozatos csökkenéséhez, ezért joggal lehet arra számítani, hogy az idei, egyszeri, nagy mértékű adósságcsökkentések után is folytatódik az adósságráta mérséklődése - egy olyan európai környezetben, ahol sokkal inkább az adósságnövekedés a jellemző. A jelenlegi kedvezőtlen irányú elmozdulás az adósságrátában a forint árfolyamának átmeneti, a nemzetközi események által okozott gyengülésére vezethető vissza. Amint a forint árfolyamában korrekció következik be, az adósságráta újra gyors csökkenésnek fog indulni - mutat rá a közlemény.
   
Mivel az S&P mostani döntése valójában az Uniót gyengítő lépéssorozat része, Magyarország elemi érdeke, hogy minél távolabb tartsa határaitól az euróválságot kísérő negatív tüneteket. Ehhez továbbra is fegyelmezett költségvetési politikára, adósságcsökkentésre és a növekedés motorjainak felpörgetésére van szükség – hangsúlyozza közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Összesen 48 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
liberálzöld.
2011. december 22. 12:45
Sima zsuga! Az eu övezet akkora válságban van, hogy leminősítik Magyarországot. Mit nem lehet ezen érteni? A vezető erényei és gyengéi minősítik a sereget, nem? Mi a túrót szuttyognának itt a Németekkel?
dehumanizer
2011. december 22. 11:10
Érdekes, a Moody's-féle leminősítés kapcsán az volt a duma, hogy a hitelminősítők nem is minősíthetnek országokat.
Ombudsmanyus
2011. december 22. 09:47
Még néhány nap, és az is kijön az NGM-től, hogy a leminősítés tulajdonképpen egy negatív előjelű felminősítés, ami azt hivatott jelezni, hogy a magyar gazdaság elrugaszkodás előtt áll, és ehhez előbb néhány lépést hátrál.
ketroot
2011. december 22. 08:32
"Miért minősített le az S&P? 2011.12.21 21:13 Az S&P indoklása szerint az alábbiak játszottak szerepet döntésében: - A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, amely miatt a gazdaság középtávú kilátásai is romlottak. - A kormány intézkedései kérdéseket vetnek fel az intézmények függetlenségével kapcsolatban, és nehezebb befektetési környezetet teremtenek. - Az S&P külön megemlíti ezek között a jegybankot és az Alkotmánybíróságot. Külön kifejezi aggodalmát a jegybanktörvényhez benyújtott módosító miatt, amely a PSZÁF és az MNB összevonásával a jegybankelnököt alelnökké fokozná le, illetve informálni kellene a napirendekről a kormányt, a monetáris tanácstagok száma pedig kilencre emelkedne. - A válságadók rontották a hitelezés helyzetét, és rövid távon biztosan visszavette a beruházásokat és a munkahelyteremtést. - A hitelminősítő megjegyzi, hogy tudomásuk van arról, hogy a kormány devizahiteleseket megsegítő lépéseit már egyeztette a pénzügyi szektorral. - Leírja, hogy a kormány novemberben jelezte, hogy igénybe venné az IMF védőhálóját, de az előzetes tárgyalások megszakadtak, folytatás egyelőre januárban várható. - A magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása nem javította az ország helyzetét. Az S&P szerint a lépés összességében nem javított az ország finanszírozási helyzetén, hiszen erőteljesen megemelkedett a külföldi kézben lévő adósság aránya, ami sérülékennyé teszi az országot. - Megvan a kockázata, hogy a globális kilátások rosszabbodása Magyarország hitelképességét tovább rontja. A fentieken túl az S&P azt is leírja, hogy Magyarország folyómérleg-egyenlege többletbe fordult, de "mi azt is látjuk, hogy a likvid eszközök kiszűrésével számolt küladósság, amely becslések szerint az idei folyó bevételek 65 százalékát teszi ki, továbbra is magas". "Jóllehet kedvezőnek tekintjük az erőteljesebb külső teljesítményt, meglátásunk szerint azonban Magyarország változatlanul jelentős refinanszírozási szükségletekkel szembesül különösen rövid távon, tekintettel arra is, hogy a kormány hozzákezd az IMF- és EU-adósságok törlesztéséhez". A Standard & Poor's az MTI összefoglalója szerint felidézi, hogy a piacon lévő, forintban denominált kormányadósság hozzávetőleg 40 százalékát nem rezidens befektetők tartják. Ezzel kapcsolatban a cég megjegyzi: a 2008 végén kezdődött pénzügyi válság megmutatta, hogy a nem rezidens befektetők kezén lévő, helyi valutában kibocsátott kötvényeken milyen gyorsan túl lehet adni, ha a befektetői bizalom meginog." portfolio.hu
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!