Megvétózhatjuk Szerbia EU-tagjelölti státuszát

A magyar kormány erkölcsileg, jogilag és politikailag is elfogadhatatlannak tartja a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt - jelentette ki Martonyi János. A külügyminiszter arra a kérdésre, hogy Magyarország emiatt él-e vétójogával decemberben, amikor az Európai Tanács dönt Szerbia hivatalos EU-tagjelölti státuszáról, azt mondta: a magyar kormány akkor hozza meg döntését, amikor ez a helyzet előáll. „Komoly gond lesz abból, hogyha ezt a kérdést nem oldja meg Szerbia. Azt hiszem, hogy ezzel utaltam a végkimenetelre is” - fogalmazott. Mint mondta, alapvető erkölcsi, politikai kérdésekben „nem fogunk, nem tudunk engedni”.

A szerb parlament még szeptember 26-án fogadta el a kárpótlási törvényt, amely szerint nem tarthatnak igényt kárpótlásra azok, akik tagjai voltak a Szerbiát a II. világháborúban megszálló erőknek, valamint az ő leszármazottaik sem. Martonyi szerint a probléma nem magyar-szerb ügy, hiszen a kollektív felelősség megállapítása a legalapvetőbb európai elvekkel ütközik. Mint mondta, erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy azokat az embereket - sőt gyerekeiket és unokáikat is - bűnösnek tekintsék, akik kényszersorozással bekerültek a hadseregbe. Elmondta: a cél az, hogy világos jogi helyzet jöjjön létre törvényalkotás útján, amely kizárja a kollektív felelősség bármilyen formáját és biztosítja azt, hogy közösségi alapon ne lehessen kizárni a visszaszármaztatási kárpótlás formáiból ezeket az embereket.