Támadás érte az ENSZ békefenntartóit Libanonban, a hadseregnek is be kellett avatkoznia

Az elégedetlenkedők egy gépkocsit is felgyújtottak.

A kormány titokban arra utasított magyar egyetemeket, hogy egy ENSZ-határozat szellemében korlátozzák a hazánkban tanuló iráni diákokat abban, hogy „érzékeny tárgyakhoz” hozzáférhessenek.
Magyarországon tanuló iráni egyetemistákat figyeltetett meg a Gyurcsány-kormány 2007 elején - írja a Magyar Nemzet WikiLeaks-iratokra hivatkozva. Az April Foley akkori budapesti amerikai nagykövet által aláírt, 2007. február 8-án keltezett diplomáciai távirat szerint a közel-keleti körútjáról hazatérő Göncz Kinga külügyminiszter a Foleyval folytatott megbeszélésen elárulta: a kormány titokban arra utasított egyetemeket, hogy ellenőrizzék a hazánkban tanuló mintegy 600-700 iráni diákot, és lehetőség szerint korlátozzák őket abban, hogy „érzékeny tárgyakhoz” hozzáférésük legyen. Göncz Kinga elmondta, a kormány mindezt az ENSZ Biztonsági Tanács 1737-es, az Irán elleni szankciók bevezetéséről rendelkező határozatának „szellemében” teszi.
Göncz megjegyezte, hogy a Közel-Keleten nagy az aggodalom Irán miatt, amelynek „nyilvánvalóan kapcsolata” van a Hamász palesztin radikális mozgalommal. A külügyminiszter megerősítette a magyar kormány elkötelezettségét, hogy eleget tesz az 1737-es határozatnak, amely megtiltja az ENSZ-tagállamoknak, hogy olyan anyagokkal és technológiákkal lássák el Teheránt, amelyek hozzájárulhatnak az iráni atomprogram fejlesztéséhez. Göncz Kinga elmondta, létezik ugyan „alacsony szintű gazdasági kapcsolat” iráni és magyar vállalatok között – ilyen például a Mol –, de ez nem gátolja a budapesti kormányt abban, hogy „szigorúan betartsa” a határozat rendelkezéseit.