Szakszervezeti vezetők szerint a sztrájktörvény tavalyi módosításának eredményeként ma gyakorlatilag nem lehet sztrájkolni a kormány intézkedéseivel szemben.
„Béklyót kötött” a szakszervezetekre az új sztrájktörvény - vélik a szakszervezeti vezetők, akik szerint gyakorlatilag nem lehet sztrájkolni a kormány intézkedéseivel szemben. A sztrájktörvény tavaly decemberi módosítása óta ugyanis feltételekhez kötik a sztrájkjog gyakorlását a közszolgáltatóknál. Így kizárólag az elégséges szolgáltatás mértékéről kötött megállapodás birtokában lehet sztrájkolni ezeknél a cégeknél, ennek hiányában pedig az arról döntő munkaügyi bíróság határozatának megszületése után sztrájkolhatnak a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző cégeknél.
Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke elmondta: az új szabályozás óta kilenc sztrájkot kezdeményeztek az érdekképviseletek, s az összes esetben a bíróság elé került az elégséges szolgáltatás ügye. A bíróság a kilencből hét kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasított, két esetben pedig másodfokra jutott az ügy, de az elégséges szolgáltatásról nem tudtak megállapodni. Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke is arról számolt be, hogy sikertelenül kezdeményeztek munkabeszüntetést a BKV-nál. Úgy vélekedett, hogy a bíróság sem tud mit kezdeni a módosított sztrájktörvénnyel.
Kotter József, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke elmondta: ők is bírósághoz fordultak a még elégséges szolgáltatás megállapításáért, de másodfokon elutasították kérelmüket. Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke hangsúlyozta: az új sztrájktörvény kapcsán a bíróságok is elbizonytalanodtak. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta: a sztrájkjog alkotmányos alapjog, ezt alacsonyabb szintű jogforrással kioltani nem lehet, és a nemzetközi normákkal is ellenkezik. Hozzátette, hogy 22 évig nem módosult a sztrájktörvény, vagyis a korábbi jogszabály jól működött.